• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer nem forgalmazható egy másik tagállamban

Az EUB az ítéletében – a Pharma Expressz magyar társaság ügye kapcsán – kimondta, hogy a tagállamokban gyógyszert csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az adott tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság forgalomba hozatali engedélyt adott ki.

2021-08-04

Az egyik tagállamban orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer csak akkor forgalmazható egy másik tagállamban, ha ez utóbbi tagállam szintén engedélyezte e gyógyszer forgalomba hozatalát. Ezt mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága annak kapcsán, hogy a magyar hatóságok 2019 tavaszán eltiltották a Pharma Expressz magyar társaságot olyan orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer forgalmazásától, amely nem rendelkezik magyar forgalomba hozási engedéllyel.

A Pharma Expressz ezt követően a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a magyar hatóság határozatát, és ezek után a magyar bíróság kérte az Európai Unió Bíróságát, hogy tisztázza: ellentétes-e az uniós joggal vagy sem az olyan gyógyszer forgalmazása Magyarországon, amelynek forgalmazási engedélyét egy másik tagállamban adták ki. A Bíróság ítéletében kimondta, hogy a tagállamokban gyógyszert csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az adott tagállam illetékes hatóságai forgalomba hozatali engedélyt adtak ki, vagy ha az engedélyt az e célból előírt központosított eljárással összhangban a Bizottság adta ki. Ezek hiányában akkor sem hozható forgalomba gyógyszer, ha ugyanezen gyógyszer egy másik tagállamban orvosi rendelvény nélkül értékesíthető.

Forrás: A C-178/20. sz. ügyben hozott ítélet, Pharma Expressz-ügy, ECLI:EU:C:2021:551, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=8FC7686644F37E160AD962AD59DD77A4?text=&docid=243868&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=6423838

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Megyei Szervezet Jogásznapjáról

Hogyan érinti a fogyasztói jogok érvényesítése az ingatlanra vezetett végrehajtást? – Podcast

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Previous Post: « Búcsú Berke Barnától
Next Post: A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in