Jogélet
Ön itt áll: / Jogélet

A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételei

A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeivel kapcsolatban megállapította, hogy a dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett - visszatartási jogra alapított - anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket. A visszatartási jog megalapozott gyakorlásához szükséges, hogy az alperest ténylegesen megillesse az általa állított jog, ez alapján pedig az általa hivatkozott - bérleti jogviszonyból keletkezett - igény: az elismert vagy már megítélt vagy a perben érdemben elbírálható követelés legyen.

A Kúria a közigazgatási per alperese által hivatkozott perakadályra vonatkozó ítéleti indokolás kérdésével foglalkozott

A Kúria szerint ha a védirat a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor ítéletének indokolásában számot kell adnia arról, hogy a perakadály miért nem áll fenn.

Dekriminalizálták a médiában elkövetett rágalmazást és becsületsértést

A Btk.-t módosító törvény 2023. június 2-án lépett hatályba

Nagy Ferenc Emlékülés

Szeged, 2023. június 23.

Werbőczy emléktúra – 2023. június 16.

2023. június 16-án Alsópeténybe kerékpározott a Werbőczy…

Mi jár a bankoknak, ha a devizahitelekben alkalmazott árfolyam kikötések tisztességtelennek minősülnek? – Podcast

Június 15-én újabb mérföldkő erejű ítéletet hozott…

Kötelezhető-e az új tulajdonos a közös költség hátralék megfizetésére az alapító okirat és az SZMSZ alapján?

A Kúria ítéletében megerősítette, hogy nem ütközik jogszabályba a tulajdonostársak olyan megállapodása (alapító okirat), vagy határozata (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő.

Ellentétes-e az uniós joggal az érvénytelen szerződés magyar jog szerinti bíróság általi érvényessé nyilvánítása?

Az Európai Bíróság újabb döntésében az uniós joggal ellentétesnek minősítette egy tisztességtelen szerződéses kikötés miatt érvénytelen fogyasztói szerződés tagállami bíróság általi érvényessé nyilvánítását és ezáltal a szerződés tartalmának a tagállami bíróság általi kiigazítását (módosítását). Ellentétes továbbá a 93/13-as irányelvvel az is, ha az érvénytelen fogyasztói szerződést a nemzeti jogszabály által előírt időpontig hatályában fenntartják és a tisztességtelen jellege miatt érvénytelen szerződéses kikötést a nemzeti jog általános jellegű rendelkezéseivel helyettesítik (eltekintve néhány kivételes esettől).

Pályakezdő jogtanácsosok őszi seregszemléje: 2 millió forint összdíjazás, a nézőknek pedig 4 kreditpont! 

Prezentációs versenyt hirdet a Magyar Ügyvédi Kamara Országos…