Mai adásukban ismét a Bíróság esetjogának aktualitásairól fogunk beszélgetni két ügy kapcsán, az Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog bizonyos vonatkozásairól és azok Bíróság általi értelmezéséről, valamint a kínzás tilalmáról és a kiadatás kérdéséről.
Podcast sorozatunk eheti és következő adását rendhagyó módon ELTE ÁJK-s joghallgatók segítségével szerkesztjük. Eheti adásunk műsorvezetője az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéke mellett működő Nemzetközi Jogi Tudományos Diákkör tagja, Kerber Zsuzsanna volt.
Első témánk a Császy és Tátrai kontra Magyarország-ügy, amely az Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog bizonyos aspektusainak értelmezését vetette fel. A kérelmezők egyrészt a törvény által létrehozott, független és pártatlan bírósághoz való joguk megsértésének megállapítását kérték a bíróságtól, másrészt kifogásolták, hogy elítélésük nagymértékben az ügyészség által megbízott szakértő véleményén és olyan tanúk vallomásán alapult, akiket kizárólag az ügyészség hallgatott ki.
Második témánk a Khasanov és Rakhmanov kontra Oroszország ügy, melyben az Egyezmény 3. cikkének lehetséges sérelmét vizsgálta a Bíróság a kiadatással kapcsolatban. A kérelmezők az Egyezmény 3. cikkére hivatkozva azt állították, hogy üzbég etnikai származásuk miatt megalázó és embertelen bánásmód valós veszélyének lennének kitéve, amennyiben Oroszország kiadná őket Kirgizisztánnak. Az eljáró orosz bíróságok megítélése szerint az általános emberi jogi helyzet Kirgizisztánban önmagában nem zárja ki a kérelmezők kiadását, továbbá rámutattak, hogy a kérelmezők ellen nem etnikai származásukkal összefüggésben indultak eljárások hazájukban. 2019 novemberi ítéletében a Kamara arra a következtetésre jutott, hogy nem vezetne a 3. cikk sérelméhez a kérelmezők kiadása és ugyanezt állapította most meg a Nagykamara is.
A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.