• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza táján

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre.

2021-01-20

adatvédelem Bizottság EU GDPR Jogalkotás jogállamiság kisebbségvédelem közvetlen demokrácia Külföld polgári kezdeményezés uniós döntéshozatal

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre. Alig egy hónappal az idézett állásfoglalást követően az Európai Bizottság sajtóközleményt adott ki arról, hogy milyen „választ” adott a tárgybeli polgári kezdeményezésre. A válasz pedig az, hogy nem született az ilyenkor szokásos jogalkotási javaslat a társjogalkotó szervek (EP-Tanács) számára, hiszen „a jelenleg hatályban lévő jogalkotás és szakpolitikák teljes implementációja erős arzenált biztosít ahhoz, hogy a kezdeményezésben foglalt célokat megvalósíthassák.” Ezzel a válasszal ért tehát véget az az eljárás, amely így összesen ötre emeli a Bizottság által megválaszolt kezdeményezések számát, az intézmény 2011-es bevezetése óta.

Mindeközben (2021. január 7-én) újabb polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba a Bizottság, így összesen 76-re emelve az ilyen ügyek számát. Az új kezdeményezés tárgya a biometrikus alapú tömeges megfigyelés elleni küzdelem, amely az uniós adatvédelmi keretrendszer (GDPR, „rendőrségi irányelv”) finomhangolását célozza. A kezdeményezők e tekintetben arra kérik a Bizottságot, hogy „tegyen javaslatot egy olyan jogi aktusra, amely az általános adatvédelmi rendeletben és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvben foglalt általános tilalmakra épülve és azokat teljes mértékben tiszteletben tartva biztosítja, hogy az uniós jog kifejezetten és konkrétan megtiltsa a tömeges biometrikus megfigyelést.”

Az európai polgári kezdeményezés intézménye és ennek hatékonysága főként az utóbbi pár évben került a figyelem középpontjába, és az uniós döntéshozatal közvetlen demokratikus eszközökkel való befolyásolása kapcsán hordozhat hozzáadott értéket a jövőben is. A legutóbbi nagy port kavart polgári kezdeményezés a 2020 októberében másfél év után elbukott azon aláírásgyűjtés volt, amely az EU-n belüli jogállamiság tiszteletével kapcsolatban fogalmazott meg követeléseket egy objektív értékelési mechanizmus létrehozása kapcsán. 

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest
Következő bejegyzés Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943) »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet