A bolgár ügyészség két rendőrnyomozóval szemben korrupció miatt emelet vádat. A vádirat alapján eljáró bolgár bíróságnak kérdése merült fel a szóban forgó bűncselekménynek a terheltek előzetes tájékoztatása nélkül történő átminősítésére vonatkozó hatáskörével kapcsolatban. E tekintetben fordult először előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz.
A jelen ügyben a bolgár bíróság újabb előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be, melyben a felmerülő kérdés a következő: Az Európa Bíróság alapokmányának 23. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az EUMSZ. 267. cikk alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő nemzeti bíróság az alapeljárásnak csak azon részét függeszti fel, amelyet a Bíróság e kérelemre adott válasza érintheti.
Az Európa Bíróság alapokmányának 23. cikke kimondja, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetén a nemzeti bíróság tájékoztatja az Európai Bíróságot az alapeljárás felfüggesztéséről és az ügynek a Bíróság elé utalásáról szóló határozatáról. Ezt a határozatot a Bíróság továbbítja a feleknek, a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak, és annak az uniós intézmények, amelyik meghozta a jogi aktust, amely a jogvita tárgyát képezi.
Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a Bírósághoz intézett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem akadályozza meg a kérdést előterjesztő bíróságot az alapeljárás részleges folytatásában.
A Bíróság megismételte, hogy a jogalanyok számára biztosított jogok védelmének biztosítására irányuló bírósági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási jogszabályok meghozatala az eljárási autonómia elve alapján a tagállamok belső jogrendjébe tartozik. Ugyanakkor a Bíróság kimondja, hogy a tényleges érvényesülés elve értelmében a tagállamok nem gyakorolhatják eljárási autonómiájukat oly módon, hogy az gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tenné az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását.
A Bíróság végül megerősíti, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás – melynek célja az uniós jog egyetemes értelmezése a harmonizálás megőrzésének és elérésének céljából – hatékony érvényesülésének megőrzését nem teszi gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az a nemzeti szabály, amely az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság elé terjesztésének időpontja és a Bíróság e kérelemre választ adó ítélete meghozatalának időpontja között lehetővé tesz az alapeljárás folytatását, mely az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel összefüggésben nem álló eljárási cselekmények elvégzését teszi lehetővé.
Forrás: A Európai Unió Bíróságának ítélete a C-176/22. sz. BK és ZhP ügyben, ECLI:EU:C:2023:416
XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény