• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?

Részben folytatható a nemzeti bíróság előtti alapeljárás abban az esetben is, ha az Európai Bíróság előtt folyamatban van az üggyel kapcsolatosan előzetes döntéshozatali eljárás, így lehetővé téve az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel összefüggésben nem álló eljárási cselekmények elvégzését.

2023-09-27

A bolgár ügyészség két rendőrnyomozóval szemben korrupció miatt emelet vádat. A vádirat alapján eljáró bolgár bíróságnak kérdése merült fel a szóban forgó bűncselekménynek a terheltek előzetes tájékoztatása nélkül történő átminősítésére vonatkozó hatáskörével kapcsolatban. E tekintetben fordult először előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz.

A jelen ügyben a bolgár bíróság újabb előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be, melyben a felmerülő kérdés a következő: Az Európa Bíróság alapokmányának 23. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az EUMSZ. 267. cikk alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő nemzeti bíróság az alapeljárásnak csak azon részét függeszti fel, amelyet a Bíróság e kérelemre adott válasza érintheti.

Az Európa Bíróság alapokmányának 23. cikke kimondja, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetén a nemzeti bíróság tájékoztatja az Európai Bíróságot az alapeljárás felfüggesztéséről és az ügynek a Bíróság elé utalásáról szóló határozatáról. Ezt a határozatot a Bíróság továbbítja a feleknek, a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak, és annak az uniós intézmények, amelyik meghozta a jogi aktust, amely a jogvita tárgyát képezi.

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a Bírósághoz intézett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem akadályozza meg a kérdést előterjesztő bíróságot az alapeljárás részleges folytatásában.

A Bíróság megismételte, hogy a jogalanyok számára biztosított jogok védelmének biztosítására irányuló bírósági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási jogszabályok meghozatala az eljárási autonómia elve alapján a tagállamok belső jogrendjébe tartozik. Ugyanakkor a Bíróság kimondja, hogy a tényleges érvényesülés elve értelmében a tagállamok nem gyakorolhatják eljárási autonómiájukat oly módon, hogy az gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tenné az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását.

A Bíróság végül megerősíti, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás – melynek célja az uniós jog egyetemes értelmezése a harmonizálás megőrzésének és elérésének céljából – hatékony érvényesülésének megőrzését nem teszi gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az a nemzeti szabály, amely az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság elé terjesztésének időpontja és a Bíróság e kérelemre választ adó ítélete meghozatalának időpontja között lehetővé tesz az alapeljárás folytatását, mely az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel összefüggésben nem álló eljárási cselekmények elvégzését teszi lehetővé.

Forrás: A Európai Unió Bíróságának ítélete a C-176/22. sz. BK és ZhP ügyben, ECLI:EU:C:2023:416

További híreink

Miért semmisítette meg a Törvényszék a Bizottság Pfeizer ügyben hozott határozatát? – Podcast

Gazdaságátadási konferenciát rendezett az MJE és a NAK a Kecskeméti Törvényszéken

„Titkaink – adatvédelmi kihívások a biztosításban” – Konferencia

Pázmány Jogtörténész Nap

A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében

MIE tavaszi konferencia

Jövőnk a jelenben – a mesterséges intelligencia okozta kihívások voltak a nemzetközi jogászkonferencia fókuszában

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

Previous Post: « XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény
Next Post: Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in