Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.
Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt
2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.
Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben
A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.
Biztosít-e jogot az átalánykártalanításra az, ha a repülőjárat az eredetileg tervezett városba, de nem az eredetileg tervezett repülőtérre viszi az utast?
A kérdést az Európai Unió Bírósága vizsgálta egy előzetes döntéshozatal keretében született ítéletében, és megállapította, hogy az utasnak nem jár kártalanítás, az átszállítás költségeinek megtérítésére azonban jogosult.
Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.
Feltűnő vagy látható: Ez itt a kérdés?Markáns főtanácsnoki vélemény a vallási jelképek munkahelyi viseléséről
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített német ügyben nyilvánult meg a 2020 szeptemberében kinevezett Athanasios Rantos főtanácsnok, 2021. február 25-én közzétett indítványai keretében, az EUB eljárásában arról, hogy egy munkáltató semlegességi politikája (belső szabályzata) keretében megtilthatja-e nagy méretű vallási jelképek viselését, miközben a kisebbeket megengedi.