Egy német regionális bíróság előzetes döntéshozatal keretében kérdezte meg az EU Bíróságától, hogy milyen esetben lehet jogosult egy gépjármű magánszemély vevője a gyártótól kártérítésre, ha a gyártó megsértette az uniós jogot.
Járhat-e kártérítés a magánszemélynek, ha a gyártó az uniós jog szerint tiltott hatástalanító berendezéssel látta el a gépjárművet?
Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás keretében megállapította, hogy az uniós jogból eredő követelmények – amelyek a gépjárművek Európai Unión belül történő nyilvántartásba vételére, értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkoznak – a közérdeken kívül védik valamely gépjármű magánszemély vevőjének az e gépjármű gyártójával szemben fennálló magánérdekeit is.
Az európai fórumok találkozása: uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítását vizsgálta az EJEB
A Rutar and Rutar Marketing D.O.O. kontra Szlovénia ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága az Egyezmény 6. cikkével (tisztességes eljárás) összefüggésben értelmezte az eljáró bíróság indokolási kötelezettségét a fél által előterjesztett európai uniós előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány elutasítása esetén. A Bíróság megerősítette azt a gyakorlatát, amely alapján az indokolt döntéshez való jog a tisztességes eljárás …
Döntött az EuB: a nemzetbiztonsági kockázat esetén sem elfogadható a teljes titkolózás a menekültügyi eljárásokban
Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatal iránti eljárásban számos ponton a magyar menekültjogi szabályozás hiányosságaira mutatott rá friss ítéletében. Az ítélet értelmében a nemzetbiztonsági kockázat, mint a nemzetközi védelmet kizáró okkal kapcsolatos eljárási szabályok, így különösen az érintett és képviselőjének iratmegismerési joga, valamint a szakhatóságok szerepe alapvető revíziót igényelnek. [I] Az ügy tényállása A Fővárosi …
A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén
Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.
Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt
2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.
Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben
A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.
Biztosít-e jogot az átalánykártalanításra az, ha a repülőjárat az eredetileg tervezett városba, de nem az eredetileg tervezett repülőtérre viszi az utast?
A kérdést az Európai Unió Bírósága vizsgálta egy előzetes döntéshozatal keretében született ítéletében, és megállapította, hogy az utasnak nem jár kártalanítás, az átszállítás költségeinek megtérítésére azonban jogosult.
Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.