Közismert a botrány, amely egyes német autógyártókkal összefüggésben bontakozott ki: állítólag több autógyártó, így például a Mercedes-Benz Group olyan szoftverrel látta el az általa gyártott dízelmotoros gépjárműveket, amely csökkenti a kipufogógáz-visszavezetés mértékét, ha a külső hőmérséklet egy bizonyos küszöbérték alatt van. Ez megnövekedett nitrogénoxid-kibocsátást eredményez, amelyet tilt a 715/2007. sz. rendelet.
A német magánszemély QB kártérítést követel a Mercedes Benz Grouptól, amely per keretében a ravensburgi regionális bíróság tette fel a kérdést az EU Bíróságának, hogy milyen feltételek fennállta szükséges a kártérítési jog megnyílásához. A német jog szerint egyszerű gondatlanság esetén kártérítési igény akkor állhat fenn, ha mások védelmére szolgáló törvényt sértettek meg. A német bíróság ezért azt kérdezte a Bíróságtól, hogy a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2007/46 irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) vonatkozó rendelkezéseit a 715/2007 rendelettel összefüggésben akként kell-e értelmezni, hogy azok az ilyen járművek magánszemély vevőjének magánérdekeit is védik.
A Bíróság hangsúlyozta, hogy a keretirányelv értelmében a gyártónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk a jármű magánszemély vásárlója részére, amelyben igazolják, hogy a gyártás során betartották a vonatkozó nemzeti és európai szabályokat, többek között azokat is, amelyek a kipufogógázok kibocsátására vonatkoznak. A Bíróság szerint ezzel a nyilatkozattal a keretirányelv közvetlen kapcsolatot teremt a gépjármű gyártója és annak magánszemély vásárlója között, kifejezetten azzal a céllal, hogy a vevő számára a gyártó garantálja, hogy a gépjármű megfelel az uniós szabályoknak. Így tehát az uniós jog védi a magánszemély magánérdekeit is a gyártóval szemben, ha a gépjármű tiltott hatástalanító berendezéssel lett ellátva. Erre tekintettel a tagállamok kötelesek előírni, hogy az ilyen gépjármű vevője kártérítésre jogosult a gépjármű gyártójától.
A kártérítéshez való hozzájutás részletszabályait az uniós jog nem tartalmazza, ezért a tagállamok feladata annak meghatározása. A Bíróság azonban felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti jogszabályok nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé azt, hogy a vevő megfelelő kártérítést kapjon. Ugyanakkor a kártérítés, tehát az uniós jogrend által biztosított jogok védelme nem vezethet a jogosultak jogalap nélküli gazdagodásához. Ennek érdekében a német bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy QB-t ténylegesen mekkora kár érte amiatt, hogy a gépjárművében ilyen, uniós jogot sértő hatástalanító berendezés van.
Forrás: A Bíróság ítélete a C-100/21. sz. | Mercedes-Benz Group (A hatástalanító berendezéssel ellátott járművek gyártóinak felelőssége) ügyben, ECLI:EU:C:2023:229
Írta: Szalai Anikó
Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Szervezete és a Balassagyarmati Törvényszék közösen szervezett rendezvénye
