• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A magánszemély vásárló is kártérítésre lehet jogosult, ha olyan gépjárművet vásárolt, amelyet a gyártó tiltott hatástalanító berendezéssel látott el

Egy német regionális bíróság előzetes döntéshozatal keretében kérdezte meg az EU Bíróságától, hogy milyen esetben lehet jogosult egy gépjármű magánszemély vevője a gyártótól kártérítésre, ha a gyártó megsértette az uniós jogot.

2023-05-02

Közismert a botrány, amely egyes német autógyártókkal összefüggésben bontakozott ki: állítólag több autógyártó, így például a Mercedes-Benz Group olyan szoftverrel látta el az általa gyártott dízelmotoros gépjárműveket, amely csökkenti a kipufogógáz-visszavezetés mértékét, ha a külső hőmérséklet egy bizonyos küszöbérték alatt van. Ez megnövekedett nitrogénoxid-kibocsátást eredményez, amelyet tilt a 715/2007. sz. rendelet.

A német magánszemély QB kártérítést követel a Mercedes Benz Grouptól, amely per keretében a ravensburgi regionális bíróság tette fel a kérdést az EU Bíróságának, hogy milyen feltételek fennállta szükséges a kártérítési jog megnyílásához. A német jog szerint egyszerű gondatlanság esetén kártérítési igény akkor állhat fenn, ha mások védelmére szolgáló törvényt sértettek meg. A német bíróság ezért azt kérdezte a Bíróságtól, hogy a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2007/46 irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) vonatkozó rendelkezéseit a 715/2007 rendelettel összefüggésben akként kell-e értelmezni, hogy azok az ilyen járművek magánszemély vevőjének magánérdekeit is védik.

A Bíróság hangsúlyozta, hogy a keretirányelv értelmében a gyártónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk a jármű magánszemély vásárlója részére, amelyben igazolják, hogy a gyártás során betartották a vonatkozó nemzeti és európai szabályokat, többek között azokat is, amelyek a kipufogógázok kibocsátására vonatkoznak. A Bíróság szerint ezzel a nyilatkozattal a keretirányelv közvetlen kapcsolatot teremt a gépjármű gyártója és annak magánszemély vásárlója között, kifejezetten azzal a céllal, hogy a vevő számára a gyártó garantálja, hogy a gépjármű megfelel az uniós szabályoknak. Így tehát az uniós jog védi a magánszemély magánérdekeit is a gyártóval szemben, ha a gépjármű tiltott hatástalanító berendezéssel lett ellátva. Erre tekintettel a tagállamok kötelesek előírni, hogy az ilyen gépjármű vevője kártérítésre jogosult a gépjármű gyártójától.

A kártérítéshez való hozzájutás részletszabályait az uniós jog nem tartalmazza, ezért a tagállamok feladata annak meghatározása. A Bíróság azonban felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti jogszabályok nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé azt, hogy a vevő megfelelő kártérítést kapjon. Ugyanakkor a kártérítés, tehát az uniós jogrend által biztosított jogok védelme nem vezethet a jogosultak jogalap nélküli gazdagodásához. Ennek érdekében a német bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy QB-t ténylegesen mekkora kár érte amiatt, hogy a gépjárművében ilyen, uniós jogot sértő hatástalanító berendezés van.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-100/21. sz. | Mercedes-Benz Group (A hatástalanító berendezéssel ellátott járművek gyártóinak felelőssége) ügyben, ECLI:EU:C:2023:229

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

FÖLDFORGALMI AKTUALITÁSOK ÉS A GAZDASÁGÁTADÁS LEHETŐSÉGEI – Konferencia meghívó

Igazságügyi Kupa

Államfői kerekasztal 2025

Previous Post: « Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Szervezete és a Balassagyarmati Törvényszék közösen szervezett rendezvénye
Next Post: Az Európai Bíróság a karantén idején rögzített tanórai videók jogszerűségéről – Podcast »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in