Az osztrák jogalkotó a közelmúltban két törvényt is elfogadott az Interneten megjelenő büntetőjogi relevanciájú tartalmak-, valamint az Interneten terjedő gyűlöletkeltés elleni fellépés szankcionálásáról:
- az Interneten terjedő gyűlöletkeltés elleni küzdelemhez kapcsolódó intézkedésekről (HinBG);
- a kommunikációs platformokat használók védelmére irányuló intézkedésekről – röviden: kommunikációs platform törvény (KoPI-G).
A HinBG egyrészt az Interneten megjelenő gyűlöletkeltés elleni fellépéshez szükséges magánjogi, valamint polgári eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz. Emellett pedig büntetőjogi és médiajogi szankciókat is meghatároz.
A HinBG keretében módosították az osztrák Polgári Törvénykönyv (ABGB) személyiségi jogi rendelkezéseit, valamint precízebbé tették az elhunytak személyiségi jogainak hozzátartozók általi védelmére vonatkozó szabályozást. A törvény az ún. hálózat lezárást is lehetővé teszi abban az esetben, ha a személyiségi jogsértésre internetes szolgáltató közreműködésével kerül sor. A személyiségi jogsértések esetén a közreműködőkért való felelősség továbbra is fennáll, bizonyos esetekben azonban az internetes szolgáltatók ez alól mentesülhetnek.
A törvény egy új polgári eljárásjogi intézményt is bevezet: ez az ún. felhatalmazáson alapuló eljárás (Mandatsverfahren). Erre elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül elkövetett jelentős személyiségi jogsértések esetén kerülhet sor. Amennyiben a kereset az emberi méltóságot érintő, súlyos személyiségi jogsértés megállapítására irányul, a bíróság a felperes felhatalmazása alapján – megelőző tárgyalás és a másik fél meghallgatása nélkül is – a további jogsértéstől való eltiltásra kötelezheti az alperest, és ennek során ideiglenes intézkedés is elrendelhető. Ennek feltétele, hogy a kereset a felperes által állított súlyos jogsértés tényét egyértelműen és meggyőzően támassza alá.
A törvény büntetőjogi vonatkozású rendelkezései közül fontos kiemelni a telekommunikációs vagy számítógépes rendszeren keresztül elkövetett zaklatás tényállását, amelyért egy év szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhet. Egy további tényállás a fényképfelvétellel való visszaélés, amelyért a törvény hat hónap szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé.
A médiajogi rendelkezéseket a sajtóról és más publikált médiáról szóló osztrák törvénybe illesztették be. Ezek közül kiemelkedik a kártérítési összegek felemelésére vonatkozó előírás. A legsúlyosabb esetekben az internetes szolgáltató akár 100.000 euró összegű kártérítésre is kötelezhető.
A másik új osztrák törvény (a KoPI-G) fő célja, hogy az internetes szolgáltatók és kommunikációs platformok (mint pl. a Facebook, Twitter) olyan átlátható és hatékony felülvizsgálati- és jelzőrendszert alakítsanak ki, amelyek alkalmasak a büntetőjogi relevanciájú tartalmak kiszűrésére. A törvény emellett beszámolási kötelezettséget ír elő a szolgáltatók részére az állami felügyeletet gyakorló szerv (Komm-Austria) irányába. Ennek megsértése esetére magas pénzbírság kiszabását teszi lehetővé.
Fontos kiemelni, hogy a KoPI-G rendelkezései nemcsak az Ausztriában székhellyel rendelkező vállalkozásokra irányadók, hanem az Ausztrián kívüli székhellyel rendelkező vállalkozások számára is kötelezőek. A törvény személyi hatálya szempontjából annak van jelentősége, hogy a kommunikációs platformokat működtető vállalkozások nyereségorientáltak-e. Ennek alapján az új osztrák törvény rendelkezéseit minden olyan kommunikációs platformot működtető vállalkozás esetén alkalmazni kell, amelynek legalább 100.000 felhasználója van, éves bevétele pedig eléri az 500.000 eurót. Nem tartoznak a törvény hatálya alá a képzési- és oktatási tevékenységet folytató platformok, valamint azok a platformok sem, amelyek közvetlenül valamely médiavállalkozás újságírói kínálatához kapcsolódnak.
Sajátos helyzetben vannak az ún. videó-megosztó platformok (pl. Youtube). Ezek főszabály szerint nem tartoznak a törvény hatálya alá. Az ilyen videó-megosztó platformokon elhelyezett szöveges kommentárokra azonban már kiterjed az osztrák jogszabály hatálya.
A KoPI-G gyakorlati alkalmazása szempontjából meghatározó jelentősége vannak annak a kérdésnek, hogy mit értenek jogszabálysértő tartalom alatt. A törvény által előírt felülvizsgálati- és bejelentési eljárások ugyanis a jogszabálysértő tartalmakhoz kapcsolódnak. Az osztrák törvény nem terjeszti ki a jogszabálysértő tartalom fogalmát minden lehetséges jogellenes tartalomra. A KoPI-G alkalmazása szempontjából azok a tartalmak minősülnek büntetőjogi relevanciájúnak, amelyek az osztrák Btk.-ban, valamint az 1947-es nemzetiszocialista tilalmi törvényben meghatározott tényállásokba ütköznek.
A két új osztrák jogszabály elérhetősége:
HiNBG: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/BgblAuth/BGBLA_2020_I_148/BGBLA_2020_I_148.html
KoPI-G: https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=20011415
Szerző: Bodzási Balázs
Spanyol futballklubok állami támogatással kapcsolatos pere az EU jogi útvesztőiben