• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Az EJEB eljárásának gyorsítása érdekében létrehozták az ún. „hatással bíró ügyek” (impact case) szegmensét.

2021-03-24

Az Emberi Jogok Európai Bírósága évtizedek óta jelentős mértékű ügyhátralékkal küzd. 2011-ben százhatvanezer folyamatban lévő ügye volt, aminek a ledolgozására komoly kísérletet tett a Bíróság. A 2010-ben, Interlakenben elindított reformfolyamat részeként új ügykezelési stratégiát vezettek be és a hátrányt hatvanötezer ügyre „dolgozták le”.

A stratégia lényege abban állt, hogy minden beérkező ügyet hét kategóriába soroltak, a legsürgősebb ügyektől kezdve az elfogadhatatlan kérelmekig bezárólag. Azonban a két szélsőség közötti kategóriákban is találhatóak szép számmal olyan ügyek, amelyek az emberi jogok védelmi rendszerének fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségűek és új kérdéseket vetnek fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmezése és alkalmazása területén. A Bíróság becslése szerint a köztes kategóriákba sorolt megközelítően tizenhétezer ügyből úgy 650-700 lehet ilyen. Csakhogy a köztes kategóriába sorolt ügyek elbírálása nem ritkán öt-hat évébe (!) telik a bíróságnak. Ez rendkívül aggályos akkor, amikor a Bíróság a joggyakorlatában leggyakrabban pont a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állapítja meg, nevezetesen, hogy a tagállami bíróságok eljárása túl hosszú időt vesz igénybe.

Az eljárás gyorsítása érdekében az ügyek besorolása során a korábbi kategóriák mellé létrehozták a „hatással bíró ügyek”, angolul „impact case” szegmensét is. Az EJEB elnöke, Robert Spano szerint 2021-re paradigmaváltás szükséges, és a Bíróság hatékonyságának és gyorsaságának növelése érdekében még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a beérkező kérelmeket megfelelően csoportosítsák. A bíróság honlapján részletes leírás található az új ügykezelési stratégiáról: https://echr.coe.int/Documents/Court_that_matters_ENG.PDF

Forrás: ECtHR launches new case-processing strategy, March 17, 2021. https://hudoc.echr.coe.int/eng-press#{%22itemid%22:[%22003-6966913-9378085%22]}

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: « Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány
Next Post: Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in