Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány

Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.

Publikálási időszak 2021.03.23

Lengyelország egy 2016. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénnyel adót vezetett be a kiskereskedelmi ágazatban. Magyarország egy 2014. augusztus 15-én hatályba lépett törvénnyel progresszív adót vezetett be a reklámok e tagállamban való közzétételéből származó árbevételre.

Lengyelország esetében a Bizottság a 2017. június 30-i határozatában megállapította, hogy a progresszív adó a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte, hogy Lengyelország az említett határozat meghozatalának napjával kezdődő hatállyal szüntesse meg az összes függőben lévő kifizetést. A Bizottság a 2016. november 4-i határozatában hasonló megállapításra jutott a magyar reklámadóval kapcsolatban, megállapítva, hogy az a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte a nyújtott támogatásoknak a kedvezményezettektől való azonnali és tényleges visszatéríttetését.

Az Európai Bíróság a Bizottság határozatával szemben úgy foglalt állás, hogy megerősítette a belső piac alapvető szabadságainak azon elvét, amely szerint az uniós adójogi harmonizáció jelenlegi állapotában a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, és ennek körébe tartozik az árbevételen alapuló progresszív adózás is – mondta ki az Európai Bíróság. Ez egyben azt is jelenti, hogy sem a lengyel, sem a magyar különadó nem minősül a belső piaccal összegegyeztethetetlen állami támogatásnak.

Forrás: A C-562/19. P. sz. Bizottság kontra Lengyelország és a C-569/19. P. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyekben hozott ítéletek, ECLI:EU:C:2021:201

Szerző: Szalai Anikó