• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány

Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.

2021-03-23

adó állami támogatás Bizottság EU EUB Jogalkalmazás

Lengyelország egy 2016. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénnyel adót vezetett be a kiskereskedelmi ágazatban. Magyarország egy 2014. augusztus 15-én hatályba lépett törvénnyel progresszív adót vezetett be a reklámok e tagállamban való közzétételéből származó árbevételre.

Lengyelország esetében a Bizottság a 2017. június 30-i határozatában megállapította, hogy a progresszív adó a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte, hogy Lengyelország az említett határozat meghozatalának napjával kezdődő hatállyal szüntesse meg az összes függőben lévő kifizetést. A Bizottság a 2016. november 4-i határozatában hasonló megállapításra jutott a magyar reklámadóval kapcsolatban, megállapítva, hogy az a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte a nyújtott támogatásoknak a kedvezményezettektől való azonnali és tényleges visszatéríttetését.

Az Európai Bíróság a Bizottság határozatával szemben úgy foglalt állás, hogy megerősítette a belső piac alapvető szabadságainak azon elvét, amely szerint az uniós adójogi harmonizáció jelenlegi állapotában a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, és ennek körébe tartozik az árbevételen alapuló progresszív adózás is – mondta ki az Európai Bíróság. Ez egyben azt is jelenti, hogy sem a lengyel, sem a magyar különadó nem minősül a belső piaccal összegegyeztethetetlen állami támogatásnak.

Forrás: A C-562/19. P. sz. Bizottság kontra Lengyelország és a C-569/19. P. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyekben hozott ítéletek, ECLI:EU:C:2021:201

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt
Következő bejegyzés Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai Bíróságán »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet