Nem ütköznek uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései
Az Európai Bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseket illetően semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó, tisztességtelennek tekintett kikötést, és arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy e kikötést a nemzeti jog olyan rendelkezésével váltsák fel, amely hivatalos árfolyam alkalmazását írja elő. Nem ellentétes a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével az sem, ha ennek során a nemzeti bíróság nem adhat helyt az érintett fogyasztó azon kérelmének, amely a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének a megállapítására irányul, feltéve, hogy ha az eljáró bíróság meg tudja állapítani, hogy a nemzeti jogszabályban előírt intézkedések megtétele valóban lehetővé teszi azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben az érintett fogyasztó e tisztességtelen kikötés hiányában lett volna. Ennek során a jogszabály által a fogyasztó részére történő kötelező reparációra is figyelemmel kell lenni. Mindezek alapján nem ütközik az uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 3. § (1) és (2) bekezdése.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése
A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezéseTovább
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről
A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesülésérőlTovább
A sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás iránt perelhető sajtószervnek
Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ugyanakkor a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet.
Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel
Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját: ha a képviselő a képviselet kereteit nem lépi túl, akkor magatartása nem valósít meg személyiségi jogsértést, illetve személyiségi jogsértés nem róható a terhére.
LEZÁRATLAN JELENTÉS: Egy világjárvány munkaügyi és szociális (utó)hatásai címmel szervez konferenciát az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke
Az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének szervezésében: LEZÁRATLAN JELENTÉS: Egy világjárvány munkaügyi és szociális (utó)hatásai Időpont: 2021. október 12., kedd Helyszín: ELTE ÁJK-Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.) A személyes részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényre az alábbi linkre kattintva regisztrálhat 2021. október 8-ig (a szabad helyek függvényében). Egészségünk érdekében a …
A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság
A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.
A hagyomány születése. Nagy érdeklődés övezte az első Magyar Jogi Könyvszalont
2021. szeptember 18-án a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság szervezésében először nyitotta meg kapuit a Jogi Könyvszalon Magyarországon.
A hagyomány születése. Nagy érdeklődés övezte az első Magyar Jogi KönyvszalontTovább
A Magyar Jogászgyűlés ajánlásai
A 2021. szeptember 23-25 között tartott balatonfüredi Tizenötödik Magyar Jogászgyűlésen az alábbi ajánlást fogadták el, amelyet Dr. Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke és Dr. Bánáti János a Jogászgyűlés soros elnöke írt alá: