Az állami szuverenitás védelme az Alaptörvény tükrében

Az Alkotmánybíróság 20/2024. (XI. 28.) AB határozatában…

Az egészségügyi ellátás visszautasításához való jog

Az indítványozók kiskorú gyermeke évek óta fennálló,…

A modern pénzpiacok dinamikája – technológia, szabályozás, felügyelet

Hogyan alakítja a technológiai fejlődés, a szabályozás…

Rövidfilm az V. Magyar Jogi Könyvszalonról

A 2025. október 4-én, szombaton – a Magyar Jogász Egylet…

Budapest Arbitration Days nemzetközi jogászkonferencia – 2026. február 23–24.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó…

A testkamerás jegyellenőrzés adatvédelmi összefüggései – Podcast

Évvégi első adásunk témájául három olyan döntést választottunk,…

XXXII. Jogászbál – 2026. február 28.

Jogászbál2026A MJE Fővárosi és Nógrád Vármegyei Szervezete február…

56. KECSKEMÉTI JOGÁSZNAP

MEGHÍVÓ A Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Vármegyei…

Kft. taggyűlésének jogellenes összehívása akkor is megállapítható, ha arra a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétes módon került sor

Jogeset száma: BDT 2025. 4939. Az alperes kft. tagjai és…

Nem lehet álképviseletnek nevezni azt az esetet, ha az aláíró a szerződő fél („képviselt”) aláírását hamisítja

A Kúria jogegységi határozata szerint, ha jogszabály a szerződés megkötéséhez alaki követelményként írásba foglalási kötelezettséget ír elő, a szerződő fél helyett ismeretlen személy által aláírt szerződés esetén az álképviselet szabályai nem alkalmazhatók, az alaki hiba nem orvosolható a szerződő fél utólagos jóváhagyásával.