A Kúria Kfv.VI.37.200/2025/9. számú végzésének releváns tényállása szerint az illetékes rendőri szerv beosztottjai rendőri intézkedést foganatosítottak a felperessel és a felperes testvérével szemben. A felperes és a testvére panaszt terjesztett elő az intézkedésekkel szemben, amelyben kérték, hogy a panaszt az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el az alperes országos rendőrfőkapitány. Az alapvető jogok biztosa jelentése szerint a panasz az intézkedés hangneme, az eljárás egyéb körülményeire vonatkozó kioktatás elmaradása, valamint az intézkedés retorziós jellege kapcsán alapos, ezt meghaladóan azonban az ombudsman alapjogi sérelmet nem állapított meg.
Az alperes a felperes panaszában foglalt jogsértéseket nyolc különálló panaszelemre bontotta, és határozatában a panasznak két panaszelem – az intézkedés során használt hangnem (7.) és a testi kényszer alkalmazásának körülményei (4c.) – tekintetében helyt adott, míg a többi panaszelem, így az intézkedés jogalapja (1.), az igazoltatás jogszerűsége (2.), intézkedés közterületnek nem minősülő egyéb helyen (3.), kényszerítő eszközök alkalmazásának körülményei: a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző figyelmeztetések, a testi kényszer alkalmazása, a bilincs alkalmazása (4a., 4b., 4d.), a járványhoz kapcsolódó védelmi előírások be nem tartása (5.), az előállítás végrehajtása (6.) és az intézkedés retorziós jellege (8.) tekintetében a panaszt elutasította.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelyben az 1., 2., 3., 4b., 4d., 6. és 8. panaszelemek tárgyában hozott döntés tekintetében kérte annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Keresetében elsődlegesen azt kifogásolta, hogy az alperes nem tett eleget tényállástisztázási és indokolási kötelezettségeinek, ugyanis nem oldotta fel a felperes és az intézkedést foganatosító rendőrök nyilatkozatai közötti ellentmondásokat.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéleti indokolásának releváns részében kifejtette, hogy az ombudsmani jelentés is tartalmazza, hogy a bizonyítékok ellentmondásosak, így a pontos tényállás nem állapítható meg, ennek ellenére az alperes nem indokolta meg, hogy a feltárt tényállást miért tartja mégis teljeskörűen tisztázottnak. Az alperesi határozatban indokát kellett volna adni, hogy miért nem volt szükséges további bizonyítékok beszerzése. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan érdemben vizsgálta az alperesi határozat intézkedés jogalapjára, igazoltatásra, közterületnek nem minősülő helyen való intézkedésre, testi kényszer alkalmazására, bilincselésre, előállításra, vegyi eszköz alkalmazására és az intézkedés retorziós jellegére vonatkozó rendelkezéseinek jogszerűségét is.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság több jogsérelem tekintetében elutasította a keresetét, ehhez képest mégis a teljes alperesi határozatot megsemmisítette, ami már önmagában is alkalmatlanná teszi a jogerős ítéletet az érdemi felülbírálatra. Sérelmezte az egyes panaszelemek kapcsán tett ítéleti megállapításokat is.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
A végzés indokolásának releváns részében kifejtette, hogy ahhoz, hogy a bíróság állást foglalhasson a kereset megalapozottságáról, elsőként azt kell megállapítania, hogy egyáltalán mi képezi a per tárgyát. A közigazgatási per tárgya a közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata a kereseti kérelem és a hivatalbóli vizsgálat korlátai között. Ha a közigazgatási határozat több, egymástól jól elkülöníthető rendelkezést tartalmaz, és a felperes keresete nem támadja a határozat összes rendelkezését, akkor a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a kereset a határozat mely részét érinti, az ítélet ugyanis csak a határozat keresettel támadott részére terjedhet ki. A keresettel nem támadott határozatrészre vonatkozó ítéleti rendelkezés a kereseten való túlterjeszkedést valósít meg.
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jelen esetben tévesen azonosította, hogy a felperes keresete az alperesi határozat mely részét támadja, ekként a per kereteit is helytelenül állapította meg. Az alperesi határozat rendelkező része két panaszelem (7., 4c.) tekintetében a panasznak helyt adó, míg a többi panaszelem (1., 2., 3., 4a. 4b., 4d., 5., 6., 8.) tekintetében elutasító rendelkezést tartalmaz. A keresetből megállapítható, hogy a felperes nem támadta a panasznak helyt adó rendelkezést, továbbá a járványügyi intézkedések be nem tartását sérelmező panaszelem (5.) elutasítására vonatkozó rendelkezést sem. A felperes tehát nem a határozat egészét támadta keresetében, ennek ellenére az elsőfokú bíróság mégis a teljes határozatot megsemmisítette.
Az elsőfokú bíróság azáltal, hogy tévesen azonosította a kereset tartalmát, túlterjeszkedett azon, és olyan határozatrészeket semmisített meg, amelyeket a felperes nem is támadott. A jogerős ítélet így a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2. § (4) bekezdésébe és 85. § (1) bekezdésében ütközően olyan mértékben jogszabálysértő, hogy az alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.
A Kúria kiemelte azt is, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértésekre hivatkozással, a tényállástisztázási és indokolási kötelezettség megsértése és a bizonyítékok téves értékelése folytán semmisítette meg az alperesi határozatot, ami azt feltételezi, hogy a bíróság érdemben nem vizsgálta a határozat jogszerűségét. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat értékelve, tehát érdemi vizsgálat eredményeként állapította meg, hogy a kereset a 3. és a 4b. panaszelemek tárgyában hozott alperesi döntés tekintetében alaptalan. Ezen ellentmondás okán az sem állapítható meg egyértelműen a jogerős ítélet indokolásából, hogy a bíróság egyáltalán érdemben elbírálhatónak tekintette-e a keresetet. Ezen túlmenően, ha az elsőfokú bíróság bizonyos keresetrészeket érdemben alaptalannak ítélt, akkor nem semmisíthette volna meg teljes egészében az alperesi határozatot, hiszen ezek tekintetében a kereset elutasításának lett volna helye. Ez szintén olyan súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, amely az ítélet érdemi felülvizsgálatát kizárja.
A Kúria az új eljárásra nézve előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak meg kell állapítania, hogy a felperes a keresetében a határozat mely részét támadta, és az új eljárásban kizárólag ezek tekintetében folytathatja le a jogszerűségi vizsgálatot, ítélete pedig csak a támadott határozatrészekre terjedhet ki.
Szerző: Kárász Marcell
Hivatkozott döntés: Kfv.VI.37.200/2025/9.
