A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettének kísérletében [Btk. 365. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. Ezért őt 2 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényszék végzésével jogerőre emelte.
A jogerős másodfokú határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, azt sérelmezve, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésén önhibáján kívül nem lehetett jelen, mert arra nem kapott idézését. A törvényszék ugyanis nem arra a címre küldte az idézést, ahol valójában tartózkodik, annak ellenére, hogy a tényleges tartózkodási helyét korábban a bíróságnak bejelentette. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt az eljárási szabálysértésre hivatkozó részében alaposnak tartotta.
A Kúria az eljárás menetét vizsgálva megállapította, hogy a terhelt védője az elsőfokú bíróság ítélete ellen 2024. február 26. napján fellebbezést jelentett be. Ebben – a terhelt felmentése mellett – egyúttal azt is indítványozta, hogy a bíróság változtassa meg az elsőfokú ítélet meghozatalát követően elrendelt bűnügyi felügyelet magatartási szabályait, és 1. számú község közigazgatási területe helyett 2. számú község közigazgatási területe elhagyásának tilalmát rendelje el a terhelt számára. A védő ezt a járásbírósághoz 2024. április 10. napján érkezett kérelmében megismételte, egyben indítványozta, hogy a bíróság rögzítse, hogy a terhelt lakó- és tartózkodási helye megváltozott. Hivatkozott arra, hogy a korábbi lakcím azért szűnt meg, mert a terhelt külföldről hazatérő élettársa az elítélésről tudomást szerezve a terhelttel megszakította a kapcsolatot, és őt az ingatlan azonnali elhagyására szólította fel. Ennek megfelelően a járásbíróság a 2024. április 18. napján meghozott és 2024. május 2. napján végleges végzésével a terhelttel szemben elrendelt bűnügyi felügyelet magatartási szabályait akként változtatta meg, hogy a terhelt 2. számú község közigazgatási területét nem hagyhatja el. A bíróság e végzés rendelkező részében is utalt rá, hogy a magatartási szabályok megváltoztatásának oka a terhelt lakóhelyének megváltozása. A végzés a terhelt személyi adatai között lakóhelyként a 2. számú községben lévő címet rögzítette. Az elsőfokú bíróság 2024. május 13. napján a másodfokú ügyszámra hivatkozással megküldte a törvényszéknek a magatartási szabályok megváltoztatásáról rendelkező végleges határozatot. Az erről szóló átiratban külön is utalt rá, hogy a végzés meghozatalának indoka a terhelt tartózkodási helyének megváltozása volt. (Indokolás [25]-[28]).
A tájékoztatást a törvényszéken 2024. május 14. napján iktatták. Ebből következően a törvényszéknek a nyilvános ülés 2024. május 15. napján történt kitűzésekor már hivatalos tudomása volt arról, hogy a terhelt valójában a bejelentett lakóhelyén tartózkodik, ahol bűnügyi felügyelet alatt állt. Ehhez képest a nyilvános ülésre szóló idézést a korábbi, 1. számú községben volt címre küldte meg számára, ahonnan az „nem kereste” jelzéssel került visszaküldésre a törvényszékhez. A másodfokú bíróság egyetlen alkalommal sem kísérelte meg a hivatalos irat kézbesítését a terhelt aktuális lakóhelyére, amelyről a fentiek szerint hivatalos tudomása volt. A 2024. október 17. napján megtartott nyilvános ülésen a Be. 132. § (2) bekezdés b) pontjában írt kézbesítési fikció alapján úgy ítélte meg, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs, így azt a terhelt távollétében tartották meg. (Indokolás [28]-[33])
A Kúria felülvizsgálati végzése kimondja, hogy nyilvánvalóan nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelenti, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik. (Indokolás [23]).
Ennek következménye pedig, hogy – mivel a terheltet a másodfokú bíróság nem szabályszerűen idézte – a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ezzel a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértést vétett [Be. 608. § (1) bekezdés d) pont]. A kézbesítési fikció joghatásai csak szabályszerű idézéshez fűzödhetnek. Az abszolút eljárási szabálysértés pedig a jogerős határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után [Be. 649. § (2) bekezdés d) pont].
Megjegyzés a határozathoz:
Legutóbbi cikkünkben más szemszögből, a zaklatás Btk. 222. § (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott új alakzatai vonatkozásában foglalkoztunk a Be.-ben meghatározott kézbesítési fikció jogintézményével.
A most tárgyalt eset érdekessége ebből a szempontból, hogy itt is kényszerintézkedést, a bűnügyi felügyeletet, annak magatartási szabályait érintően került sor a lakcím módosításának bejelentésére. A zaklatás – távoltartási típusú kényszerintézkedésekhez kapcsolódó – új alakzatai esetén a kézbesítési fickóra nem lehet anyagi büntetőjogi felelősséget alapítani, még szabályszerű kézbesítés esetén sem. A most tárgyalt kúriai végzés pedig azt emeli ki, hogy a nem szabályszerű idézéssel a kézbesítési fikció eljárásjogi jogkövetkezményei is elenyésznek.
Határozat száma: BH2025. 230. (Kúria Bfv.1606/2024/19.)
Szerző: Szomora Zsolt
