1. A kényszertörlési eljárás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a jogutód nélküli megszüntetés útján a cégnyilvántartásból kivezetésre kerüljenek azok az ún. fantomcégek, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak. A 2012-2020 közötti időszakban azonban kiugróan megnőtt a kényszertörlések száma, miközben a végelszámolásoké és a felszámolási eljárásoké csökkent. Ez a folyamat egyértelműen arra utal, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői a cég jogutód nélküli megszüntetésének számukra ingyenes, többletköltséggel nem járó módjaként tekintettek a kényszertörlési eljárásra. Az eredeti jogalkotói szándék azonban nyilvánvalóan nem ez volt.
2. Mindezekre, valamint a koronavírus járvány gazdasági hatásaira is tekintettel a jogalkotó már 2020-ban úgy rendelkezett, hogy a Ctv. 116. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti okból (a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be és törlése iránti kérelmet nem terjesztett elő) a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el és a cég 2021. június 30-ig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmet.
Erről a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 157. §-a rendelkezett. Az idézett szakasz azt is lehetővé tette, hogy ha a cég a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alapján felfüggesztett kényszertörlési eljárásban a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésétől eltérően a kényszertörlési eljárást megszünteti [2020. évi LVIII. törvény 157. § (5) bekezdés].
3. Ilyen előzmények után került sor a kényszertörlési eljárás szabályainak átfogó módosítására. Az erről szóló 2021. évi LXX. törvény (továbbiakban: Módosítás) az alábbi főbb kérdéseket érinti:
a) a kényszertörlési eljárás lefolytatásáért felügyeleti illetéket kell fizetni;
b) a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cég a kényszertörlési eljárásban helyreállítsa törvényes működését;
c) a cég (volt) vezető tisztségviselőit és (volt) tagjait terhelő új felelősségi tényállás került bevezetésre a cég ki nem egyenlített tartozásaiért;
d) szigorúbbá váltak az eltiltás szabályai;
e) pontosításra került, hogy milyen mértékű vagyon, illetve követelés szükséges ahhoz, hogy a kényszertörlési eljárást követően felszámolási eljárásra kerüljön sor;
A Módosítás egyrészt tehát hangsúlyosabbá kívánta tenni, hogy a kényszertörlési eljárás egy szankciós jellegű törlési eljárás. Másrészt azonban azt is lehetővé teszi, hogy egy meghatározott ideig a cég teljesítse a működéshez szükséges feltételeket és kérje a kényszertörlési eljárás megszüntetését.
4. Fontos változtatás, hogy az állam a jövőben nem vezeti ki ingyen a gazdasági életből a működésképtelen cégeket, mentesítve ezáltal az érintett cégeket (illetve azok tagjait) a jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárásokból (végelszámolás, felszámolás) fakadó költségek alól.
A Módosítás értelmében a 2021. július 1-ét követően a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért 250.000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő(k) egyetemlegesen viselik.
A Módosítás ugyanakkor kimondja, hogy ha a kényszertörlési eljárást a cégbíróság a cég kérelmére megszünteti, a kényszertörlési eljárásért a céget alacsonyabb összegű, 50.000 Ft felügyeleti illeték terheli, amelyet az eljárásmegszüntetési kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
A felügyeleti illeték megfizetéséről, illetve viseléséről a cégbíróság a kényszertörlési eljárás befejezéséről szóló végzésében rendelkezik.
5. Az új szabályozás további lényeges újítása, hogy meghatározott ideig lehetőséget biztosít arra, hogy a kényszertörlés alatt álló cég teljesítse a törvényes működéshez szükséges feltételeket és kérje a kényszertörlési eljárás megszüntetését. A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 90 napig kérheti, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg.
A Módosítás alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésére akkor van lehetőség, ha a megszüntetés elrendelésének az oka már nem áll fenn, a cég érvényes adószámmal rendelkezik, valamint a céggel szemben fennálló követelések kielégítésére sor került. Az eljárás megszüntetésének további feltétele, hogy a cég megfizesse az eljárási felügyeleti illetéket, amely ebben az esetben 50.000 Ft. Ezeknek a feltételeknek a teljesülését a cégnek okirattal kell alátámasztania.
A törvényes működés helyreállítására nincs mód, ha a cég már törvény erejénél fogva megszűnt. Így az ezen okból indult kényszertörlési eljárásokban az eljárás megszüntetése iránt nem lehet kérelmet előterjeszteni.
6. A kényszertörlési eljárás megszüntetésére tekintettel a Módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a cég a kényszertörlési eljárás alatt a szokásos napi működését folytassa. Ennek azonban az a feltétele, hogy a cég (képviselője) úgy nyilatkozzon, hogy a törvényes működés helyreállításával és egyéb feltételek teljesítésével a kényszertörlési eljárás megszüntetését fogja kérni. A feltételek fennállása esetén a cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmentet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy a Ctv. 117/C. § szerinti kérelmet kíván előterjeszteni.
Egyéb esetekben a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet.
A cég kizárólag a törvényben meghatározott időszakban nyújthatja be a fenti kérelmet, amelynek oka részben az, hogy meg kell várnia a hitelezői követelések bejelentésére nyitva álló határidő leteltét. A működés csak a szokásos napi üzletmenetre vonatkozhat. A cég tehát a szokásos megrendeléseket teljesítheti, munkavállalóinak pedig bért fizethet.
A Módosítás más szempontból is korlátok közé szorítja a továbbműködés lehetőségét. Ha ugyanis a cég a kérelmét az előírt határidőben nem terjeszti elő, illetve az jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül (vagyis a cégbíróság nem szünteti meg a céggel szemben a kényszertörlési eljárást), a határidő lejártát követő naptól, illetve a jogerős bírósági döntés cég általi kézhezvételét követő naptól a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. Ez a jogkövetkezmény a törvény erejénél fogva áll be, arról a cégbíróságnak külön végzést nem kell hoznia. Emellett bizonyos esetekben a Módosítás kizárja a továbbműködés folytatására irányuló kérelem benyújtását.
7. A Módosítás megtartja azt a rendelkezést, amely szerint a cég döntéshozó szerve, valamint más szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. A cég nem dönthet átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, nem határozhatja el végelszámolását és a jegyzett tőke leszállítását sem. A kényszertörlési eljárás azonban a cég egyéb cégadatai változásának nem képezi akadályát.
Emellett pedig azok a döntések is meghozhatók – a hitelezői érdekek figyelembevétele mellett –, amelyek a kényszertörlési eljárás megszüntetése és a továbbműködés feltételeinek megállapítása iránti kérelem előterjesztéséhez szükségesek.
A kényszertörlési eljárás alatt a céget továbbra is a vezető tisztségviselő képviseli, azonban jognyilatkozatokat csak korlátozottan tehet. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. A kényszertörlési eljárás alatt a cég vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a cég vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.
Amennyiben a cég engedélyt kap működésének folytatására, a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű ügyletekre a fenti tilalmak és korlátozások nem irányadók. A cégbíróság engedélyének megadása esetén a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekek figyelembevételével megtehet minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kényszertörlés megszüntetéséhez szükséges feltételek teljesüljenek. Azonban ebben az esetben is a hitelezői érdekek figyelembevételével kell eljárnia a cégnek és az ügyvezetésnek.
8. A kényszertörlési eljárás megszüntetésének egyik feltétele, hogy a cég a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítse. A Módosítás alapján a követelést bejelentőknek a korábbi szabályokhoz képest több információt kell megadniuk a követelésről, valamint a követelést okirattal kell alátámasztaniuk.
Az ún. eltiltással érintett személyek (vagyis a jelenlegi és korábbi vezető tisztségviselők és a jelenlegi és korábbi tagok) a bejelentett követelést vitássá tehetik. Ha az eltiltással érintett személyek a bejelentett követelést teljes egészében vagy részben vitatják, meg kell jelölniük a vitatást megalapozó tényeket és csatolniuk kell az ezt bizonyító okiratokat. Ha a cégbíróság a vitatás tényét elfogadja, a követelést a továbbiakban vitatott követelésként kezeli. A követelés vitatása esetén a cégbíróság a követelés bejelentőjét is nyilatkoztatja.
Ezzel összefüggésben fontos rendelkezést mond ki a Ctv. 117/E. § (1) bekezdése: ha a követelés közokiraton alapul, a követelés jogalapja a kényszertörlési eljárásban nem vitatható. Ez az új rendelkezés felértékelheti a közjegyzői okiraton alapuló követelések jelentőségét a kényszertörlési eljárásban.
Ha a céggel szembeni követelés – a cégbíróságnak a hiányok pótlására vonatkozó felhívása ellenére – nem került megfelelő módon bejelentésre és emiatt a követelés jogosultja, jogalapja, illetve összegszerűsége nem állapítható meg, vagy az a cégbíróság által hivatalosan ismert vagy köztudomású tényekkel ellentétesen került megjelölésre, a cégbíróság a bejelentett követelést vitatott követelésként veszi figyelembe (kivéve, ha az eltiltással érintett személy e követelést elismeri). A cégbíróságnak tehát lehetősége van arra, hogy a nem megfelelő módon alátámasztott, vagy nem megfelelő tartalommal bejelentett követeléseket figyelmen kívül hagyja, illetve vitatottként jelölje meg.
9. Ha a kényszertörlési eljárás nem kerül megszüntetésre, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. A cégbíróságnak tehát a cég törlése mellett abban a kérdésben is döntenie kell, hogy terheli-e felelősség a vezető tisztségviselőt, vagy tagot a törvénysértő működés tekintetében, illetve, hogy az érintett személy megszegte-e az eljárásban őt terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét.
Ehhez kapcsolódóan a Ctv. új 117/F. § (2) bekezdése új felelősségi tényállást kodifikál. Ennek alapján, ha az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének, illetve a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, akkor a cégbíróság az eltiltás mellett a végzésében arról is rendelkezik, hogy az eltiltott személy a kényszertörlési eljárásban bejelentett és ki nem elégített – nem vitatott – hitelezői követelésekért korlátlanul felel. Több személy felelőssége egyetemleges. A bizonyítási teher az eltiltással érintett személyen van, neki kell bizonyítania, hogy őt nem terheli mulasztás és az általában elvárható módon járt el. A jogerősen vitatott követelésekre az eltiltott személy felelőssége nem terjed ki.
A cégbíróság abban az esetben mellőzheti az eltiltást, ha kétséget kizáró módon bizonyításra került, hogy az adott személy az általában elvárható minden intézkedést megtett. Ha az érintett személy ezt nem tudja bizonyítani, vagy ha nem nyilatkozik és ezzel meghiúsítja a törvénysértő működés kialakulásában vagy fenntartásában való felelősség vizsgálatát, a cégbíróság a szankció alkalmazásáról dönt.
10. A Módosítás külön per indításának lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha a cégbíróság az előzőek alapján az eltiltott személy felelősségét állapítja meg a kényszertörlési eljárásban bejelentett, nem vitatott követelésekért. Ez az új per a Cstv. 33/A. § szerinti megoldást követi, vagyis a felelősség megállapítását követően ebben a külön perben kerülhet sor a marasztalási összeg megállapítására, valamint az annak megfizetésére való kötelezés kimondására.
A követelés jogosultja a pert azon eltiltott vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben indíthatja meg, akinek a felelősségét a cégbíróság végzésében megállapította. A perre a törvényszék rendelkezik hatáskörrel.
Fontos kiemelni, hogy ez az új felelősségi tényállás elkülönül a már meglévő társasági jogi felelősségáttörési szabályoktól, így a cég volt tagjait a Ctv. 118/A. §-a alapján terhelő felelősség esetétől is. A Ctv. 117/F. § (2) bekezdése szerinti felelősségi tényállás a már meglévő felelősségi szabályoktól független, önálló szankciót jelent.
A különböző felelősségi tényállások egymástól való elhatárolása érdekében a Módosítás azt is kimondja, hogy a Ctv. 118/A. §-a és 118/B. §-a szerinti pereket csak azokkal a személyekkel szemben lehet megindítani, akikkel szemben a cégbíróság a Ctv. 117/F. § (2) bekezdése szerinti, a hitelezői követelésekért való felelősség jogkövetkezményét nem alkalmazta. Ebben az esetben ugyanis a hitelezői követelésekért való felelősség már a kényszertörlési eljárásban rendezésre került, így e személyekkel szemben további peres eljárásnak és felelősség megállapításának a hitelezői követelések tekintetében nincs helye.
Szerző: Bodzási Balázs
Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén