A közúti járművezetők elméleti és gyakorlati vizsgáztatását a 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében nem egy közigazgatási szerv, hanem egy gazdasági társaság, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. szervezi meg. A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 15. § (6) bekezdése azt is előírja, hogy a Vizsgaközpont – bizonyos jogsértések esetében – köteles érvényteleníteni a vizsgázó által már letett vizsgát. A vizsga érvénytelenítése azzal a követkeménnyel jár, hogy az érintett személy vezetési jogosultsága szünetel, a már kiadott vezetői engedélyét pedig vissza kell vonni. E jogkövetkezményekről azonban már a közlekedési hatóság dönt hatósági határozattal. A bírói gyakorlat nem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy a Vizsgaközpont érvénytelenítő döntése hatósági határozatnak minősül-e, illetve van-e helye azzal szemben külön jogorvoslatnak, avagy annak jogszerűségét csak a közlekedési hatóság döntésével együtt lehet vitatni.
E kérdést a Kúria Kfv.II.38.220/2021/4. számú végzésével megválaszolta. Az ügy tényállása szerint a Vizsgaközpont a felperes közúti járművezetési vizsgáját arra hivatkozással érvénytelenítette, hogy a felperes elhallgatta, hogy egy külföldi hatóság korábban ittas vezetés folytán visszavonta vezetői engedélyét, ezzel pedig félrevezette a Vizsgaközpontot. A Vizsgaközpont az érvénytelenítésről egy tájékoztató levélben, tehát nem formális hatósági határozatban döntött. A Vizsgaközpont döntése alapján az elsőfokú, majd a felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú közlekedési hatóság – hatósági eljárásban hozott határozataival – megállapította a felperes vezetési jogosultságának szünetelését és vezetői engedélyének visszavonását. A felperes keresettel támadta a közlekedési hatóság döntését, amelyben azonban Vizsgaközpont tájékoztató levelének jogszerűségét is sérelmezte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Vizsgaközpont döntése hatósági határozat, amellyel szemben a felperes önállóan terjeszthetett volna elő keresetet, ezt azonban nem tette meg. Erre tekintettel a Vizsgaközpont döntését jelen perben – amelynek tárgyát a közlekedési hatóság döntése képezte – már nem vitathatta. A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
A Kúria végzésében – az elsőfokú bírósággal egyezően – megállapította, hogy a Vizsgaközpont vizsgát érvénytelenítő döntése megfelel a közigazgatási jogvita Kp. 4. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi fogalmi elemének, következésképp az megtámadható egyedi döntésnek minősül. A Vizsgaközpont ugyan gazdasági társasági formában működik, de a vizsga érvénytelenítése során közfeladatot lát el, így e döntés kibocsátásakor közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezetnek (ún. funkcionális közigazgatási szervnek) minősül. Az érvénytelenítő döntés közigazgatási jog által szabályozott cselekmény, hiszen az azt szabályozó GKM rendelet közigazgatási jogi norma. A vizsga érvénytelenítése továbbá a jogalany jogi helyzetének megváltoztatására is irányul, hiszen az – közvetetten – egy szerzett jog, a járművezetés lehetőségének elvesztését eredményezi.
A Kúria továbbá azt is rögzítette, hogy a Vizsgaközpont érvénytelenítő döntése nem csak hogy a Kp. szerinti egyedi döntés, hanem az annak meghozatalára irányuló eljárás egyúttal az Ákr. 7. § (2) bekezdése szerinti hatósági ügynek is minősül. Az Ákr. ugyanis nem állít korlátot a hatósági feladatok magánjogi szervezetek részére való kiszervezése elé. A Vizsgaközpont érvénytelenítő döntése közhatalom birtokában születik meg, és az az ügyfél jogát és jogos érdekét több szempontból is közvetlenül érinti, hiszen az ügyfél új vizsga letételére lesz köteles, illetve az érvénytelenítés – közvetetten – a járművezetés lehetőségének elenyészését is jelenti.
A Kúria mindezek folytán megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen minősítette közigazgatási cselekménynek az érvénytelenítő döntést, illetve hatósági ügynek a Vizsgaközpont eljárását, azonban mindezekből helytelen jogi következtetésre jutott, amikor azt rögzítette, hogy a Vizsgaközpont döntése jelen perben nem vitatható. A felperes ugyanis már a fellebbezésében, illetve a keresetében is úgy nyilatkozott, hogy – a közlekedési hatóság döntése mellett – a Vizsgaközpont döntésének jogszerűségét is sérelmezi. A Kúria szerint az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett volna vizsgálnia azt, hogy a felperes keresetében (illetve fellebbezésében) mely döntéseket támadta, illetve hogy ezek vonatkozásában fennáll-e valamilyen perakadály. Ez különösen indokolt arra tekintettel, hogy a Vizsgaközpont vizsgát érvénytelenítő döntésének jogszerűsége a közlekedési hatóság vezetési jogosultság szünetelését megállapító és vezetői engedélyt visszavonó döntésének előkérdését képezi, hiszen a vizsga érvénytelenítése esetén a közlekedési hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
Jelen döntés abból a szempontból jelentős, hogy a Kúria leszögezte: a Vizsgaközpont a közúti vizsgát érvénytelenítő döntését csak az Ákr. szerinti hatósági eljárásban hozhatja meg, és azzal mint egyedi döntésnek minősül hatósági határozattal szemben külön jogorvoslatnak (közigazgatási pernek) van helye. Következésképp, az ügyfél a vizsgaközpont érvénytelenítő döntését nem a közlekedési hatóság döntésével szembeni perben, hanem külön perben vitathatja. Ha pedig e két peres eljárás párhuzamosan van folyamatban, akkor a bíróság akkor jár el jogszerűen, ha a vezetési jogosultság szünetelését megállapító és vezetői engedélyt visszavonó döntéssel szembeni pert – a vizsgát érvénytelenítő döntéssel szemben zajló per befejezéséig, azaz az előkérdés eldöntéséig – felfüggeszti.
Hivatkozott döntés: Kfv.II.38.220/2021/4.
Szerző: Kárász Marcell
Az Európai Bizottsággal való megegyezés céljából tartja szükségesnek a Kormány a büntetőeljárási törvény módosítását