Bejegyzések

A Kúria a hatósági eljárásra irányadó szakszerűség és egyszerűség alapelveit értelmezte végzésében

A Kúria szerint a szakszerűség és egyszerűség alapelveiből fakadóan jogosan elvárható a hatóságoktól, hogy döntéseiket olyan egyértelműséggel fogalmazzák meg, hogy azok a nem jogvégzett ügyfelek számára is egyértelműek, félreérthetetlenek legyenek.

A Kúria a hatósági döntésbe foglalt rendelkező rész pontatlan megfogalmazásának közigazgatási perbeli következményeit vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés rendelkező részének megfogalmazása kapcsán megállapított eljárási szabályszegés – ha a rendelkező rész és az indokolás összhangban van, illetve a döntés tartalma kétséget kizáróan megállapítható – nem jelent kötelező megsemmisítési okot.

A Kúria a tájékoztató levelek közigazgatási perbeli megtámadásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv által kibocsátott tájékoztató levél joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – főszabályként – megtámadható közigazgatási cselekménynek minősül; az pedig már az ügy érdemére tartozó, elkülönülő kérdés, hogy a közigazgatási szervnek volt-e hatásköre a tájékoztató levél kibocsátására.

A Kúria a hatósági eljárás iratanyagának közigazgatási bírósághoz való továbbításával kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria kimondta, hogy az alperes a hatósági eljárás iratait a rendelkezésére bocsátott bizonyítékokkal együtt köteles a védirat mellékleteként a bírósághoz benyújtani, a bizonyítékok meglétét pedig a bíróságnak ellenőriznie kell.

A Kúria a közigazgatási bíróság megváltoztatási jogköre gyakorlásának feltételeit vizsgálta végzésében

A Kúria kimondta, hogy a bíróság a kérelemre indult hatósági eljárást megszüntető végzést nem változtathatja meg ítéletével akként, hogy a kérelmet érdemben elbíráló döntést hoz.

A Kúria a joggal való visszaélés tilalmának hatósági eljárásban való érvényesülését vizsgálta ítéletében

A Kúria kimondta, hogy a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelem visszavonásának és ismételt előterjesztésének lehetőségét nem használhatja rendeltetésellenes módon a kisajátítási eljárás során.

A Kúria az ügyintézési határidő közbeszerzési jogorvoslati eljárásban történő túllépésének jogkövetkezményéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az Ákr. azon szabálya, amely szerint ügyintézési határidő hatóság általi túllépése esetén az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetni, aki mentesül az eljárási költség alól is.

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a közérthetőség az adóhatóság ügyfelekkel való kapcsolattartására vonatkozó követelmény, így önmagában ezen alapelvre hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, hogy az adóhatóság eleget tett-e indokolási kötelezettségének.

A Kúria a nyugdíj újramegállapítására irányuló eljárás jogi természetét vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint ha egy adott hatósági eljárás hivatalból és kérelemre is megindulhat, és az ügyfél kifejezett kérelmet terjeszt elő az eljárás megindítására, a hatóság kérelem alapján jár el, és azt kell elbírálnia.

A Kúria a kötelező védőoltás beadásának elrendelésével, illetve a védőoltás alóli mentesüléssel kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria kimondta, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás kérelemre indul, amely során a mentesítés feltételeinek fennállását a kérelmezőnek kell bizonyítania.