Bejegyzések

A Kúria a hatósági eljárásra irányadó szakszerűség és egyszerűség alapelveit értelmezte végzésében

A Kúria szerint a szakszerűség és egyszerűség alapelveiből fakadóan jogosan elvárható a hatóságoktól, hogy döntéseiket olyan egyértelműséggel fogalmazzák meg, hogy azok a nem jogvégzett ügyfelek számára is egyértelműek, félreérthetetlenek legyenek.

A Kúria a hatósági döntésbe foglalt rendelkező rész pontatlan megfogalmazásának közigazgatási perbeli következményeit vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés rendelkező részének megfogalmazása kapcsán megállapított eljárási szabályszegés – ha a rendelkező rész és az indokolás összhangban van, illetve a döntés tartalma kétséget kizáróan megállapítható – nem jelent kötelező megsemmisítési okot.

A Kúria a tájékoztató levelek közigazgatási perbeli megtámadásával foglalkozott végzésében

A Kúria szerint ha a közigazgatási szerv által kibocsátott tájékoztató levél joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – főszabályként – megtámadható közigazgatási cselekménynek minősül; az pedig már az ügy érdemére tartozó, elkülönülő kérdés, hogy a közigazgatási szervnek volt-e hatásköre a tájékoztató levél kibocsátására.

A Kúria a hatósági eljárás iratanyagának közigazgatási bírósághoz való továbbításával kapcsolatos kérdéseket vizsgált ítéletében

A Kúria kimondta, hogy az alperes a hatósági eljárás iratait a rendelkezésére bocsátott bizonyítékokkal együtt köteles a védirat mellékleteként a bírósághoz benyújtani, a bizonyítékok meglétét pedig a bíróságnak ellenőriznie kell.

A Kúria a közigazgatási bíróság megváltoztatási jogköre gyakorlásának feltételeit vizsgálta végzésében

A Kúria kimondta, hogy a bíróság a kérelemre indult hatósági eljárást megszüntető végzést nem változtathatja meg ítéletével akként, hogy a kérelmet érdemben elbíráló döntést hoz.

A Kúria a joggal való visszaélés tilalmának hatósági eljárásban való érvényesülését vizsgálta ítéletében

A Kúria kimondta, hogy a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelem visszavonásának és ismételt előterjesztésének lehetőségét nem használhatja rendeltetésellenes módon a kisajátítási eljárás során.

A Kúria a közigazgatási peres eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról hozott végzés elleni jogorvoslat kérdését vizsgálta ítéletében

A Kúria megállapította, hogy a közigazgatási peres eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben nincs helye külön fellebbezésnek, így annak nem kell indokolást sem tartalmaznia.

Milyen határidő vonatkozik a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos marasztalási per megindítására?

A Kúria szerint, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában is irányadó a Kp. 39. § (1) bekezdésében foglalt keresetindítási határidő.

A Kúria a kereseti kérelemhez kötöttséget értelmezte a több önálló rendelkezést tartalmazó közigazgatási cselekmények vonatkozásában

A Kúria megállapította, hogy ha a kereset egy több pontból álló, egymástól jól elkülöníthető rendelkezéseket tartalmazó közigazgatási határozat teljes egészére nem terjed ki, akkor a bíróság kizárólag a felperes által keresettel támadott határozatrészek jogszerűségét vizsgálhatja.

A Kúria az ügyintézési határidő közbeszerzési jogorvoslati eljárásban történő túllépésének jogkövetkezményéről foglalt állást ítéletében

A Kúria szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az Ákr. azon szabálya, amely szerint ügyintézési határidő hatóság általi túllépése esetén az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetni, aki mentesül az eljárási költség alól is.