A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.
A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott
A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.
A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozott
A Kúria szerint a végrehajtható döntés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén nem szabható ki az Ákr. 77. § szerinti eljárási bírság a kötelezést előíró határozat végrehajtására.
A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozottTovább
A Kúria ismételten a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás szabályaival foglalkozott
A Kúria megerősítette, hogy nem valósít meg tiltott keresetváltoztatást, ha a felperes az első tárgyaláson a keresetben feltüntetett jogsértést konkretizálva megjelöli az alperes által megsértett jogszabályi rendelkezést.
A Kúria ismételten a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás szabályaival foglalkozottTovább
A Kúria az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről való értesítés közigazgatási perjogi szabályait értelmezte
A tisztességes eljáráshoz való jog megköveteli, hogy a bíróság csak az érdekeltként való perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elteltét követően hozza meg eljárást befejező határozatát.
A Kúria a tisztességes eljáráshoz való jog és a közigazgatási perbeli nyilatkozattételi jog kapcsolatát vizsgálta
Lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha a bíróság a fél részére nem biztosít megfelelő nyilatkozattételi határidőt, aki ezáltal lényeges eljárási jogait nem tudja gyakorolni.
A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgálta
A Kúria szerint a kérelemre induló hatósági eljárásban a határozat visszavonását és ezt követően az eljárás végzéssel való megszüntetését együttesen a határozat módosításának kell tekinteni.
A Kúria a hatósági döntések visszavonásának és módosításának elhatárolási kérdéseit vizsgáltaTovább
A Kúria ismételten megállapította, hogy a hatóság kiadmányozási jogkörrel kapcsolatos eljárási szabálysértése önmagában nem minősül semmisségi oknak
A Kúria megerősítette, hogy pusztán a hatósági döntés jogsértő kiadmányozása nem tekinthető úgy, hogy a hatóság hatáskör hiányában járt volna el.
A Kúria a közigazgatási bíróságok által gyakorolható megváltoztatási és megsemmisítési jogkör szabályait vizsgálta
A Kúria szerint a megtámadási perben a közigazgatási cselekmény bíróság általi megsemmisítésének – figyelemmel a megváltoztatási jogkör korlátozottságára – vannak lehetséges, de nem kötelező esetei.