• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

A kiadatás nemzetközi jogi kötelezettsége összehangolható az uniós jog által biztosított szabad mozgáshoz való joggal és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmával.

2023-01-24

állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma EU EU Alapjogi Charta EUB Kiadatás Külföld szabad mozgáshoz való jog uniós jog

Bosznia-Hercegovina szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából kérte Németországtól egy, a területén állandó jelleggel tartózkodó bosnyák-horvát kettős állampolgár kiadatását. A német bíróságok azért kértek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától, mert a német alkotmányos szabályok tiltják a német állampolgárok kiadatását harmadik államok részére és előírják, hogy az uniós polgárok között nem lehet állampolgársági alapon különbséget tenni. Tehát kérdéses lett, hogy az uniós polgárságon alapulóan védett-e a horvát állampolgár személy ugyanúgy, mintha német állampolgár lenne. Ellentétes-e az uniós joggal a kiadatás, figyelembe véve az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmára tekintettel? Továbbá hogyan befolyásolja ezt, ha a kiadatás a nemzetközi jog alapján kötelező?

A német bíróság megjegyezte, hogy a német hatóságok tájékoztatták a horvát hatóságokat a kiadatási kérelemről, azonban onnan semmilyen válasz nem érkezett. A német jog egyébként lehetővé teszi azt, hogy az érintett személy Németországban töltse le a büntetését, azonban ahhoz kell Bosznia-Hercegovina beleegyezése.

Az EU Bírósága kifejtette, hogy a kiadatással megkeresett államnak, tehát Németországnak kötelezettsége, hogy az érintett uniós polgár ne maradjon büntetlen, azonban arra is tekintettel kell lennie, hogy a lehető legkevésbé sértse az uniós polgár szabad mozgáshoz való jogát. Tehát erre tekintettel Németországnak aktívan törekednie kell arra, hogy megszerezze a harmadik állam beleegyezését abba, hogy az érintett személy Németország területén tölthesse le a büntetését. Azonban ha a harmadik állam abba nem egyezik bele, akkor a nemzetközi jogból fakadó kötelezettség okán ki kell adnia az érintett személyt és ez nem lesz ellentétes az uniós joggal. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az EU Alapjogi Chartája alapján nem adható ki a személy olyan államnak, ahol komoly veszélye áll fenn annak, hogy az érintett személyt halálbüntetésnek, kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-237/21. sz. ügyben | Generalstaatsanwaltschaft München (Bosznia-Hercegovinába történő kiadatás), ECLI:EU:C:2022:1017

Írta: Szalai Anikó

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban
Következő bejegyzés Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet