• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

A kiadatás nemzetközi jogi kötelezettsége összehangolható az uniós jog által biztosított szabad mozgáshoz való joggal és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmával.

2023-01-24

Bosznia-Hercegovina szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából kérte Németországtól egy, a területén állandó jelleggel tartózkodó bosnyák-horvát kettős állampolgár kiadatását. A német bíróságok azért kértek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától, mert a német alkotmányos szabályok tiltják a német állampolgárok kiadatását harmadik államok részére és előírják, hogy az uniós polgárok között nem lehet állampolgársági alapon különbséget tenni. Tehát kérdéses lett, hogy az uniós polgárságon alapulóan védett-e a horvát állampolgár személy ugyanúgy, mintha német állampolgár lenne. Ellentétes-e az uniós joggal a kiadatás, figyelembe véve az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmára tekintettel? Továbbá hogyan befolyásolja ezt, ha a kiadatás a nemzetközi jog alapján kötelező?

A német bíróság megjegyezte, hogy a német hatóságok tájékoztatták a horvát hatóságokat a kiadatási kérelemről, azonban onnan semmilyen válasz nem érkezett. A német jog egyébként lehetővé teszi azt, hogy az érintett személy Németországban töltse le a büntetését, azonban ahhoz kell Bosznia-Hercegovina beleegyezése.

Az EU Bírósága kifejtette, hogy a kiadatással megkeresett államnak, tehát Németországnak kötelezettsége, hogy az érintett uniós polgár ne maradjon büntetlen, azonban arra is tekintettel kell lennie, hogy a lehető legkevésbé sértse az uniós polgár szabad mozgáshoz való jogát. Tehát erre tekintettel Németországnak aktívan törekednie kell arra, hogy megszerezze a harmadik állam beleegyezését abba, hogy az érintett személy Németország területén tölthesse le a büntetését. Azonban ha a harmadik állam abba nem egyezik bele, akkor a nemzetközi jogból fakadó kötelezettség okán ki kell adnia az érintett személyt és ez nem lesz ellentétes az uniós joggal. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az EU Alapjogi Chartája alapján nem adható ki a személy olyan államnak, ahol komoly veszélye áll fenn annak, hogy az érintett személyt halálbüntetésnek, kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-237/21. sz. ügyben | Generalstaatsanwaltschaft München (Bosznia-Hercegovinába történő kiadatás), ECLI:EU:C:2022:1017

Írta: Szalai Anikó

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: « Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban
Next Post: Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in