A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Bosznia-Hercegovina szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából kérte Németországtól egy, a területén állandó jelleggel tartózkodó bosnyák-horvát kettős állampolgár kiadatását. A német bíróságok azért kértek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától, mert a német alkotmányos szabályok tiltják a német állampolgárok kiadatását harmadik államok részére és előírják, hogy az uniós polgárok között nem lehet állampolgársági alapon különbséget tenni. Tehát kérdéses lett, hogy az uniós polgárságon alapulóan védett-e a horvát állampolgár személy ugyanúgy, mintha német állampolgár lenne. Ellentétes-e az uniós joggal a kiadatás, figyelembe véve az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmára tekintettel? Továbbá hogyan befolyásolja ezt, ha a kiadatás a nemzetközi jog alapján kötelező?

A német bíróság megjegyezte, hogy a német hatóságok tájékoztatták a horvát hatóságokat a kiadatási kérelemről, azonban onnan semmilyen válasz nem érkezett. A német jog egyébként lehetővé teszi azt, hogy az érintett személy Németországban töltse le a büntetését, azonban ahhoz kell Bosznia-Hercegovina beleegyezése.

Az EU Bírósága kifejtette, hogy a kiadatással megkeresett államnak, tehát Németországnak kötelezettsége, hogy az érintett uniós polgár ne maradjon büntetlen, azonban arra is tekintettel kell lennie, hogy a lehető legkevésbé sértse az uniós polgár szabad mozgáshoz való jogát. Tehát erre tekintettel Németországnak aktívan törekednie kell arra, hogy megszerezze a harmadik állam beleegyezését abba, hogy az érintett személy Németország területén tölthesse le a büntetését. Azonban ha a harmadik állam abba nem egyezik bele, akkor a nemzetközi jogból fakadó kötelezettség okán ki kell adnia az érintett személyt és ez nem lesz ellentétes az uniós joggal. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az EU Alapjogi Chartája alapján nem adható ki a személy olyan államnak, ahol komoly veszélye áll fenn annak, hogy az érintett személyt halálbüntetésnek, kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetnék alá.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-237/21. sz. ügyben | Generalstaatsanwaltschaft München (Bosznia-Hercegovinába történő kiadatás), ECLI:EU:C:2022:1017

Írta: Szalai Anikó