• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

A 2023. január 1-jén hatályba lépő szabályok alapján – meghatározott keretek között – a harmadfokú eljárásában is lehetőség nyílik eltérő tényállás megállapítására.

2023-01-23

büntetőeljárás harmadfokú eljárás Jogalkotás jogorvoslat

A harmadfokú büntetőeljárás lehetősége csak kivételes esetekben, az első- és a másodfokú bíróság bűnösségre vonatkozó eltérő rendelkezése esetén nyílik meg. A harmadfokú bíróság – az eredeti koncepció szerint – elsősorban ún. „jogbíróság”, a felülbírált ítéletben megállapított tényálláshoz való kötöttsége a másodfokú eljárásra jellemző kötöttségnél is szorosabb, eszközei pedig korlátozottabbak: bizonyítást nem vehet fel.

Amennyiben a másodfokú bíróság ítélete megalapozatlan volt, a harmadfokú bíróságnak arra nyílt lehetősége, hogy bizonyítás felvétele nélkül, a bizonyítást érintő ügyiratok alapján, valamint ténybeli következtetés alapján felülbírálja a másodfokú bíróság ítéletét, és ez alapján a tényállást helyesbítse vagy kiegészítése. Ugyanakkor a megalapozott tényállás megállapítása érdekében arra nem volt lehetősége, hogy – a bűnösséget érintő – eltérő tényállást állapítson meg. Ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát ilyen módon nem lehetett kiküszöbölni, akkor annak kasszációs jogkövetkezménye volt a Be. 625. § (4) bekezdése alapján, amely – az eset körülményeitől függően – a másod- vagy az elsőfokú eljárás megismétlését vonta maga után.

A Be. módosítását előterjesztő javaslat indokolása szerint „a jogszabály nem jeleníti meg azt a mögöttesen érvényesülő másodfokú rendelkezésekre épülő, mára egységesnek mondható joggyakorlatot, amely alapján, a másodfokú bíróság eljárási szabálysértésének kiküszöbölése az eredményeként a harmadfokú eljárásban lehetőség nyílik a másodfokhoz képest eltérő tényállás megállapítására. Ebből következően a 619. § (3) bekezdése alapján úgy tűnik, hogy a másodfokú tényállástól való érdemi eltérésre nincs lehetőség, holott a törvény más szabályai azt – korlátozott körben – lehetővé teszik.”

A 2023. január 1-jén hatályba lépő módosítás értelmében – továbbra is bizonyítás felvétele nélkül – az ügyiratok, valamint ténybeli következtetés alapján lehetőség van eltérő tényállás megállapítására is, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, vagy az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye [Be. 619. § (3) bekezdés b) pont].  Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a vádlott javára, de terhére is megnyílik az eltérő tényállás megállapításának lehetősége. A Be. 619. § (3a) bekezdése szerint: ha a másodfokú bíróság az 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét kirekeszti és a másodfokú bíróság által felmentett vagy megszüntetéssel érintett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.

Amíg a terhelt javára az eltérő tényállás a fent írt módokon korlátozás nélkül megállapítható, addig a terhelt terhére ez nem jelentheti teljesen új tényállás megállapítását, hanem csak a másodfokú ítélet törvénysértő módon megállapított részeinek kirekesztését (pl. korábbi gyakorlat szerint a másodfokon törvénysértően kirekesztett bizonyítékok visszaemelését), majd a tényállás esetleges további kiegészítését és helyesbítését. A bűnösség kimondásához vezető eltérő tényállás ilyen esetben az egyébként megalapozott elsőfokú ítélet tényállásához való visszatértést jelenti.

Látni kell, hogy az eltérő tényállás megállapításának lehetőségével a módosítás alapvetően szakít a harmadfokú eljárás eredeti koncepciójával. Ezt úgy lehet röviden összefoglalni, hogy a harmadfokú eljárás – nem minden részletében, de meghatározó jellemzőit tekintve – a büntetőjogi főkérdést, azaz a bűnösséget érintő előrehozott anyagi jogi felülvizsgálatvolt. Ezzel van szoros összefüggésben a Be. 650. § (1) bekezdés a) pontja, amely a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben az anyai jogi okból történő felülvizsgálatot kizárja. Ez a szabály azonban továbbra is hatályban van, az eredeti koncepció koherenciája az új rendelkezéssel megbomlott.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie
Következő bejegyzés A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet