Egy, 2017-ben Olaszországban bevezetett adómódosítás miatt a helyi bírósághoz fordult az írországi székhelyű Airbnb, amely ingatlanközvetítő portált működtet az interneten. Az olasz kormány ugyanis ebben az évben egy új adójogi szabályozását vezetett be a kereskedelmi tevékenységen kívül eső, rövid időtartamú ingatlanbérletek esetében. Ennek értelmében a 2017. január 1-ig alkalmazott kedvezményes adómértéket megváltoztatták, és 21 százalékos forrásadóval terhelték az olyan jellegű ingatlanbérleteket, amelyeket az Airbnb is alkalmazott.
Az Airbnb az új adójogi szabályozást végrehajtó határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be, amit elsőfokon elutasítottak, majd fellebbezés után az ügy az Olasz Államtanács (Consiglio di Stato) elé került, amely jogértelmezést kérve az Európai Unió Bíróságához fordult. A Bíróság nemrégiben hozott ítéletében megállapította, hogy a 2017-ben bevezetett olasz adóügyi szabályozás nem tartozik azon irányelvek hatálya alá, amelyek az Airbnb keresetlevelében szerepelnek. Ezért „a három intézkedés jogszerűségét kizárólag a szolgáltatásnyújtás Unión belüli szabadsága korlátozásának az EUMSZ 56. cikkben foglalt tilalmára tekintettel vizsgálja” – olvasható az ítéletben.
A Bíróság három kérdésre mutatott rá az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletében.
Elsősorban: hogy az ingatlanközvetítést követően kötött bérleti szerződésekre vonatkozó információk gyűjtésével és azoknak az adóhatóság felé történő továbbításával kapcsolatos kötelezettség minden harmadik személyre vonatkozik, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyekről van-e szó, attól, hogy azok e területen rendelkeznek-e lakóhellyel vagy ott telepedtek-e le vagy sem, illetve attól, hogy azok digitális úton vagy más módon teremtik e meg a kapcsolatfelvételt.
Másodsorban: a forrásadó levonásának kötelezettsége szintén ugyanúgy vonatkozik az Olaszországtól eltérő valamely más tagállamban letelepedett, ingatlanközvetítői szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, mint az ott telephellyel rendelkező vállalkozásokra. Hozzátéve: ez a kötelezettség nem tiltja vagy teszi kevésbé vonzóvá a szolgáltatás nyújtásának szabadságát.
Harmadsorban: Az olaszországi adójogi felelős kijelölésére vonatkozó kötelezettség mindazonáltal kizárólag bizonyos, Olaszországban állandó telephellyel nem rendelkező, ingatlanközvetítői szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat terhel. A hivatkozott olasz adójogszabály kimondta, hogy az Olaszországban adóilletőséggel és állandó telephellyel nem rendelkező személyek kötelesek adójogi felelős minőségben adójogi képviselőt kijelölni. Ez a kényszer visszatarthatja a külföldi gazdasági szereplőket attól, hogy Olaszországban ingatlanközvetítői szolgáltatásokat nyújtsanak. Az adójogi felelős intézményének az lenne a célja, hogy hatékonyabbá tegye az adó beszedését, és egy olyan jogszerű cél, amely igazolhatja a szolgáltatásnyújtás korlátozásának szabadságát. A Bíróság azonban a jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az olasz megoldás túlmegy a cél eléréséhez szükséges mértéken, tehát az adójogi képviselő intézménye ellentétes az EUMSZ 56. cikkével.
Forrás: A Bíróság ítélete a C-83/21. sz. ügyben | Airbnb Ireland és Airbnb Payments UK, ECLI:EU:C:2022:1018
Írta: Szalai Anikó