A Kúria Kfv.II.37.020/2022/7. számú eseti döntésének releváns tényállása szerint a felperes fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztett elő egy engedély nélkül épített épületrész vonatkozásában, amelynek eredményeként az alperes határozatában elrendelte annak lebontását. A felperes keresettel támadta e határozatot, amelyet azonban a bíróság jogerősen elutasított.
A felperes ezt követően ismételten fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amely kérelmet azonban az alperes határozatával elutasított.
A felperes keresettel támadta az alperes kérelmet elutasító határozatát. A per folyamán az alperes arról tájékoztatta a bíróságot, hogy észlelte határozatának jogsértő mivoltát, így azt külön határozatával az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján hivatalból visszavonta. Visszavonó határozatának indokolásában kifejtette, hogy a bontási határozat a keresetet elutasító jogerős ítélet folytán már anyagi jogerővel bír, az ítélt dolognak minősül, így a fennmaradási engedély tárgyában folyó jelen eljárás okafogyottá vált. Az elsőfokú bíróság a Kp. 83. § (5) bekezdése alapján nyilatkozattételre hívta fel a felperest, aki előadta, hogy az alperes a visszavonó határozattal egy napon végzést is hozott, amellyel az eljárását okafogyottság miatt megszüntette. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság bontási határozat kapcsán hozott ítélete anyagi jogerőhatással bír, így a fennmaradási engedély iránti eljárás okafogyottá vált. A felperes a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a visszavonó határozat nem teljesítette a keresetben foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság részítéletével az alperes visszavonó határozatát megsemmisítette arra hivatkozással, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem vonatkozásában ítélt dolog nem állt fenn, mivel az alperes által hivatkozott ítélet csupán a bontási határozat vonatkozásában utasította el a felperes keresetét. Erre figyelemmel a határozat visszavonásának nem lett volna helye.
A felperes külön keresetet terjesztett elő az alperes eljárást megszüntető végzésével szemben. Az elsőfokú bíróság külön eljárást folytatott le, amelynek eredményeként az alperesi végzést is megsemmisítette. Ítéletének indokolása szerint az alperes tévesen hivatkozott arra, hogy az eljárás okafogyottá vált, így az eljárás megszüntetésnek nem lett volna helye, az ügyben érdemi döntést kellett volna hoznia.
Az alperes a részítélettel és az ítélettel szemben is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a két eljárást pedig a Kúria egyesítette. A Kúria végzésével mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az ügy érdemét tekintve a Kúria megállapította, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító alaphatározatot visszavonó határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés egy egységet képez. A visszavonó határozat és a megszüntető végzés ugyanis együttesen az alaphatározatot módosító döntésként értelmezhető, amely az alaphatározat helyébe lépett. A Kúria szerint ráadásul a kérelemre induló eljárásokban az jellemző, hogy a döntés visszavonása nem zárja le az eljárást, hanem a hatóságnak a kérelem tárgyában döntést kell hoznia: érdemi határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést. A bírói gyakorlat szerint továbbá a döntés módosítása esetén a per tárgya a módosított döntés lesz, így az alaphatározat és a módosító határozat jogszerűsége is csak együttesen, egy perben vizsgálható. A Kúria a konkrét esetben megállapította, hogy a visszavonó határozat és a megszüntető végzés azonos napon kelt, és a visszavonás után az alperes nem foganatosított semmilyen, az eljárás folytatására irányuló eljárási cselekményt, így ezen eljárásjogi helyzetet az elsőfokú bíróságnak akként kellett volna értelmeznie, hogy az alperes az Ákr. 120. § (1) bekezdése szerinti módosító határozatot hozott, amelyben határozatát eljárásmegszüntető végzésre módosította. Az elsőfokú bíróságnak ezt követően kellett volna lefolytatnia a Kp. 83. § szerinti, jogsérelem orvoslására irányuló eljárást.
A Kúria kifejtette azt is, hogy bár kétségtelen, hogy az alperes nem a keresetlevélben állított jogsérelmet kívánta orvosolni a határozat visszavonásával és eljárásának megszüntetésével, a Kp. 83. § (5) bekezdése szerinti eljárást nem csak akkor kell lefolytatni, amikor kifejezetten a keresetlevél alapján kerül sor a visszavonásra vagy módosításra. A Kp. 83. § szerinti eljárásnak van helye ugyanis minden olyan esetben, amikor egy folyamatban lévő közigazgatási peres eljárás alatt az annak tárgyát képező közigazgatási cselekményt érintő visszavonó vagy módosító döntést hoz a hatóság.
A Kúria a megismételt eljárásra azon instrukciót adta az elsőfokú bíróságnak, hogy a visszavonó határozat és a megszüntető végzés tárgyában folytatott két külön eljárást egyesítenie kell, a visszavonó határozatot és a megszüntető végzést együttesen az alaphatározatot módosító határozatként kell kezelnie, és erre vonatkozóan kell lefolytatnia a Kp. 83. § szerinti eljárást.
A korábbiakban már részletesen foglalkoztunk a Kp. jogsérelem orvoslásra vonatkozó szabályaival. E kúriai határozat két szempontból is fontos adalékokkal szolgál a jogintézmény értelmezéséhez. Egyfelől, a Kúria álláspontja szerint, ha a hatóság a kérelemre indult eljárásban visszavonja határozatát, majd ezt követően külön eljárásmegszüntető végzést hoz, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a hatóság a határozatát az eljárást megszüntető végzésre módosította volna. A hatóság tehát a döntés módosításának keretei között a döntés formáját is módosíthatja, és érdemi határozata helyébe megszüntető végzést is léptethet. Másfelől, a Kúria megerősítette azt – a Kp. 83. § (1) bekezdését érintő módosításhoz fűzött miniszteri indokolásban is megjelenő – értelmezést, hogy a jogsérelem orvoslására irányuló eljárásnak nem csak akkor van helye, ha az alperes az Ákr. 115. § értelmében kifejezetten a keresetlevél alapján vonja vissza vagy módosítja közigazgatási cselekményét. A keresetlevél benyújtását követően ugyanis a per tárgyát képező közigazgatási cselekmény bármilyen módosítása, visszavonása csak a Kp. 83. § szerinti eljárás lefolytatása mellett történhet.
Szerző: Kárász Marcell
Hivatkozott döntés: Kfv.II.37.020/2022/7.
A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés ügyészségi általi indítványozásának eljárási határidejét értelmezte a Kúria