AG Hogan főtanácsnok indítványa a C-896/19. sz. ügyben (Repubblika kontra Il-Prim Ministru)
A 2020. december 17-én kelt főtanácsnoki indítványban, amely az EUB későbbi döntésének alapját képezheti, Gerard Hogan főtanácsnok azon álláspontjának adott hangot, amely szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában. A máltai alkotmány 96A és 101A cikkei alapján a bírákat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az Igazságszolgáltatási Bizottság (Commission for the Administration of Justice) bírói kinevezésekért felelős albizottsága kezeli a megüresedett álláshelyekre benyújtott pályázatokat, az érdeklődők anyagát, nyilvántartást vezet a jelöltekről, szóbeli interjúkat, vizsgákat szervez, tanácsot ad a miniszterelnöknek a jelöltek alkalmasságáról, valamint a kinevezések kapcsán.
Az indítvány az Alapjogi Charta 47-49. cikkei által is védelmezett tisztességes eljáráshoz való jog összefüggésében megállapította, hogy a szintén ezt védelmező EUSZ 19. cikk (1) bekezdése alkalmazandó abban az esetben, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban foglalthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli EDH keretében. Az előzetes kérdést előterjesztő Repubblika annak megállapítását kéri, hogy:
- az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a Charta 47. cikke alkalmazandó-e abban az esetben, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban előírthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli.
- a fent említett rendelkezéseket úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a végrehajtó hatalom – a jelen esetben a miniszterelnök – mérlegelési és döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a bíróság tagjainak kinevezésére irányuló eljárásban.
- abban az esetben, ha a miniszterelnök ilyen jogköre az EUSZ 19. cikkel összeegyeztethetetlennek minősül, ezt a jövőbeni kinevezéseket illetően kell-e figyelembe venni, vagy ez érinti a korábbi kinevezéseket is.
Az indítvány megállapításai:
- az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdése alkalmazandó, ha a nemzeti bíróság a bírák kinevezésére irányuló, a máltai alkotmányban foglalthoz hasonló eljárás érvényességét értékeli.
- az EUSZ 19. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével nem ellentétesek az olyan nemzeti alkotmányos rendelkezések, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bíróság tagjai kinevezésének folyamatában.
- a bírák kinevezésére irányuló, a jelen ügy tárgyát képező eljárás nem vitatható az EUSZ 19. cikknek a Charta 47. cikkével összefüggésben. A tagállamok igazságszolgáltatási szervezete a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból, és különösen az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő kötelezettségeiket. Önmagában az, hogy a bírákat a végrehajtó hatalom tagja nevezi ki, nem vezet az előbbieknek az utóbbival szembeni alárendeltségéhez, és nem kelt kétségeket az előbbiek pártatlanságát illetően, ha kinevezésüket követően semmilyen befolyás vagy nyomás alá nem kerülnek a feladataik ellátása során. E kérdések vizsgálata végső soron a kérdést előterjesztő tagállami bíróság feladata.
- Az EUSZ 19. cikk alkalmazásában az számít, hogy a bírák nem állhatnak alárendeltségi viszonyban a végrehajtó vagy jogalkotó hatalommal, és nem tartozhatnak azok hierarchikus irányítása alá. A bíráknak pénzügyi autonómiát kell élvezniük a végrehajtó és a jogalkotó hatalommal szemben annak érdekében, hogy a díjazásukat hivatali idejük alatt ne csökkentsék (kivéve az általánosan alkalmazandó adókat vagy az általánosan alkalmazott és arányos bércsökkentő intézkedéseket). Fontos továbbá, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a felmentéssel szemben, kivéve a valós okon alapuló felmentést, és a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszernek tartalmaznia kell az ahhoz szükséges garanciákat, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy ezt a rendszert a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzését szolgáló rendszerként alkalmazzák. A nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy ezek a garanciák ténylegesen fennállnak-e.
Szerző: Sulyok Márton