A Jogászegylet honlapján is beszámoltunk a rémhírterjesztés Btk.-beli tényállásának különleges jogrend idejére szóló módosítását vizsgáló 15/2020. (VIII. 8.) AB határozatról.
A témáról Koltay András írt részletes elemzést az In Medias Res ez év elején megjelent, 2020/2. számában.
Írásában a téma vizsgálatát a gyűlöletbeszéd büntetőjogi korlátozásának alkotmányos követelményeivel foglalkozó alaphatározattól [30/1992. (V. 26.) AB határozat] indítja, annak mércéit – így különösen az ún. clear and present danger formulát – rendkívül alaposan elemzi, és ennek az elemzésének a szövetébe helyezi el a rémhírterjesztés 1978. évi Btk.-beli tényállást részben megsemmisítő 18/2000. (VI. 6.) AB határozatot, valamint a különleges jogrend idejére alkotmányos követelményt megfogalmazó 15/2020. (VIII. 8.) AB határozatot.
A tanulmány alapvető módszere a dialektikus „beszélgetés”: folyamatosan ütközteti nem csak a kérdésben megjelent alkotmányjogi és büntetőjogi szakirodalmi álláspontokat, de az említett három AB határozat egyes szövegrészeit is. Külön is kiemeli a szerző, hogy a 2020-as határozat nem hivatkozza a 2000-es döntést, de a kettő közötti kapcsolat ennek ellenére is vizsgálható, és lehet alapja egy olyan megközelítésnek is, amely nem is kívánja egymással összhangba hozni a két határozatot.
Ez a dialektikus megközelítési mód – tudományos erőssége mellett – kifejezetten hasznos a joggyakorlat számára is, mert alkalmas arra, hogy széles körben feltárja azokat a dilemmákat („értelmezési mátrixot”), amelyeket a büntetőjog-alkalmazóknak jogértelmezéssel kell eldöntenie. Koltay kimutatja, hogy a rémhírterjesztés büntetendősége tényleges mércéjének meghatározása egyértelműen a jogalkalmazásra hárul. „Ezzel együtt is megállapítható általános érvénnyel, hogy a rémhírterjesztés csak igen szűk esetekben korlátozható alkotmányosan a büntetőjog eszközeivel, elvégre mindegyik lehetséges értelmezés magasra helyezi a beszéd által annak büntethetőségéhez leverni szükséges mércét” (335. o.). „Az alkalmazandó mérce teljes pontossággal nem állapítható meg ugyan az elemzett döntésekből, de a szólásszabadság védelméhez ezen kiindulópontok rögzítése elegendő, a további részletek tisztázása pedig a bírói gyakorlatra marad” (338. o.).
A különleges, veszélyhelyzeti jogrend jelenleg is érvényben van, így a rémhírterjesztés Btk. 337. § (2) bekezdése szerinti alakzata elkövethető. A büntetőügyekben eljáró jogalkalmazók számára segítséget nyújthat Koltay András cikke a bűncselekmény megvalósulásához szükséges mérce konkrét ügyekben való meghatározásához. Ennek során különösen is figyelni kell arra, hogy „hogy a közéleti vitákat és a kritikus véleményeket a rémhírterjesztés üldözése nem fojthatja el” (338. o.).
Szerző: Szomora Zsolt
Kép forrása: media-tudomany.hu
Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében