• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztás

Az EUB ebben az ítéletében megállapította, hogy mely esetekben szűnik meg a tagállamok versenyhatóságainak hatásköre a Bizottság javára, amennyiben a Bizottság egy vagy több vállalkozás ellen eljárást indít az EUMSZ 101. cikk vagy 102. cikk feltételezett megsértése miatt.

2021-03-29

1/2003. rendelet EUB EUMSZ Európai Bizottság Jogalkalmazás tagállami versenyhatóság hatásköre

A szlovák versenyhatóság bírságot szabott ki a Slovak Telekom a.s. (ST) szolgáltatóval szemben erőfölénnyel való visszaélés miatt. A versenyhatóság szerint erre oly módon került sor, hogy az ST a távközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacain és a nagykereskedelmi összekapcsolási piacon olyan díjakat alkalmazott, amelyek ún. árprést eredményeztek. A szlovák versenyhatóság az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 102. cikk alapján indított eljárást az ST ellen.

Néhány évvel később az Európai Bizottság is eljárást indított az ST ellen a Szerződés 81. és 82. cikkében (az EUMSZ 101. és 102. cikkében) meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet (1/2003 rendelet) 11. cikkének (6) bekezdése alapján. A Bizottság is megállapította, hogy a Deutsche Telekom AG-ból és az ST-ből álló vállalkozás az EUMSZ 102. cikkébe ütköző olyan egységes és folyamatos jogsértést követett el, amely lényegében árprésből és a helyi hurokjaihoz való hozzáférés megtagadására irányuló stratégia kialakításából állt.

Az ügyben a szlovák legfelsőbb bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást és fordult az EUB-hoz.

Az EUB ítéletében elsőként azt emelte ki, hogy az 1/2003 rendelet 11. cikke (6) bekezdésének első mondata értelmében a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik az EUMSZ 101. és 102. cikk alkalmazására vonatkozó hatásköre, amennyiben a Bizottság eljárást indít ugyanezen rendelkezések megsértése miatt. A hatáskörmegszűnés arra az esetre is vonatkozik, amikor a nemzeti versenyhatóság egy tőle elkülönülő igazságügyi hatósághoz fordul. Nem vonatkozik azonban a hatáskörmegszűnés a tagállami bíróságokra, amennyiben azok a tagállami versenyhatóság határozataival szembeni jogorvoslati szervként járnak el.

Amint tehát a Bizottság az 1/2003 rendelet 11. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján eljárást indít egy vagy több vállalkozás ellen az EUMSZ 101. cikk vagy az EUMSZ 102. cikk feltételezett megsértése miatt, a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik az a hatásköre, hogy ugyanezen vállalkozásokkal szemben fellépjenek ugyanezen, állítólagos versenyellenes magatartások miatt, feltéve, hogy ezekre a magatartásokra ugyanezen termék- és földrajzi piacon (piacokon), ugyanezen időszak (időszakok) folyamán került sor. A tagállami versenyhatóságoknak ebben az esetben a Bizottság javára megszűnik a hatásköre, amint az utóbbi eljárást kezdeményez. (Az ítélet az „eljárás kezdeményezés” fogalmára is kitér).

Az EUB a konkrét ügyben azonban azt állapította meg, hogy a hatáskörmegszűnés feltételei nem álltak fenn. A szlovák versenyhatóság előtt folyamatban lévő eljárás ugyanis az erőfölénnyel való olyan állítólagos visszaélésekre vonatkozott, amelyeket az ST a telefonos szolgáltatások, valamint a keskeny sávú internethez való hozzáférési szolgáltatások kis- és nagykereskedelmi piacain követett el. A Bizottság és a szlovák versenyhatóság által az ST-vel szemben folyatott eljárásoknak tehát az ST által az erőfölénnyel való olyan állítólagos visszaélések képezték a tárgyát, amelyekre eltérő termékpiacon került sor.

Az EUB ezen túlmenően a ne bis in idem elvnek a versenyjog területén való alkalmazhatóságát is vizsgálta. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezt az elvet – amely az uniós jog alapvető elvét képezi – a versenyjog területére tartozó, bírságok kiszabására irányuló eljárások keretében is tiszteletben kell tartani. Így az említett elv tiltja, hogy valamely vállalkozást olyan versenyellenes magatartás miatt marasztaljanak el vagy vonjanak újból eljárás alá, amely miatt vele szemben egy már meg nem támadható korábbi határozatban szankciót szabtak ki, vagy amellyel kapcsolatban egy ilyen határozatban megállapították a felelősségének a hiányát. A ne bis in dem elv tehát tiltja, hogy ugyanazon személyt ugyanazon jogellenes magatartásért, ugyanazon jogi érdek védelme érdekében többször szankcionáljanak.

Az EUB azonban arra a megállapításra jutott, hogy ebben a konkrét ügyben a ne bis in idem elve nem alkalmazható. Abban az esetben ugyanis nem alkalmazható ez az elv, ha a Bizottság, illetve a szlovák versenyhatóság által folytatott eljárások és az azok eredményeképpen meghozott határozatok olyan versenyellenes magatartásokra vonatkoznak, amelyeket eltérő termékpiacokon tanúsítottak.

Az EUB ítélete ITT érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62019CJ0857&qid=1616943727270&from=HU

Szerző: Bodzási Balázs

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságáról
Következő bejegyzés Az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unión belül »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet