• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságáról

Koltay Andrásnak az In Medias Res c. folyóiratban megjelent írása a rémhírterjesztés büntethetőségével kapcsolatban ad alapos elemzést.

2021-03-26

Büntetőjog Publikációk Rémhírterjesztés

A Jogászegylet honlapján is beszámoltunk a rémhírterjesztés Btk.-beli tényállásának különleges jogrend idejére szóló módosítását vizsgáló 15/2020. (VIII. 8.) AB határozatról.

A témáról Koltay András írt részletes elemzést az In Medias Res ez év elején megjelent, 2020/2. számában.

Írásában a téma vizsgálatát a gyűlöletbeszéd büntetőjogi korlátozásának alkotmányos követelményeivel foglalkozó alaphatározattól [30/1992. (V. 26.) AB határozat] indítja, annak mércéit – így különösen az ún. clear and present danger formulát – rendkívül alaposan elemzi, és ennek az elemzésének a szövetébe helyezi el a rémhírterjesztés 1978. évi Btk.-beli tényállást részben megsemmisítő 18/2000. (VI. 6.) AB határozatot, valamint a különleges jogrend idejére alkotmányos követelményt megfogalmazó 15/2020. (VIII. 8.) AB határozatot.

A tanulmány alapvető módszere a dialektikus „beszélgetés”: folyamatosan ütközteti nem csak a kérdésben megjelent alkotmányjogi és büntetőjogi szakirodalmi álláspontokat, de az említett három AB határozat egyes szövegrészeit is. Külön is kiemeli a szerző, hogy a 2020-as határozat nem hivatkozza a 2000-es döntést, de a kettő közötti kapcsolat ennek ellenére is vizsgálható, és lehet alapja egy olyan megközelítésnek is, amely nem is kívánja egymással összhangba hozni a két határozatot.

Ez a dialektikus megközelítési mód – tudományos erőssége mellett – kifejezetten hasznos a joggyakorlat számára is, mert alkalmas arra, hogy széles körben feltárja azokat a dilemmákat („értelmezési mátrixot”), amelyeket a büntetőjog-alkalmazóknak jogértelmezéssel kell eldöntenie. Koltay kimutatja, hogy a rémhírterjesztés büntetendősége tényleges mércéjének meghatározása egyértelműen a jogalkalmazásra hárul. „Ezzel együtt is megállapítható általános érvénnyel, hogy a rémhírterjesztés csak igen szűk esetekben korlátozható alkotmányosan a büntetőjog eszközeivel, elvégre mindegyik lehetséges értelmezés magasra helyezi a beszéd által annak büntethetőségéhez leverni szükséges mércét” (335. o.). „Az alkalmazandó mérce teljes pontossággal nem állapítható meg ugyan az elemzett döntésekből, de a szólásszabadság védelméhez ezen kiindulópontok rögzítése elegendő, a további részletek tisztázása pedig a bírói gyakorlatra marad” (338. o.).

A különleges, veszélyhelyzeti jogrend jelenleg is érvényben van, így a rémhírterjesztés Btk. 337. § (2) bekezdése szerinti alakzata elkövethető. A büntetőügyekben eljáró jogalkalmazók számára segítséget nyújthat Koltay András cikke a bűncselekmény megvalósulásához szükséges mérce konkrét ügyekben való meghatározásához. Ennek során különösen is figyelni kell arra, hogy „hogy a közéleti vitákat és a kritikus véleményeket a rémhírterjesztés üldözése nem fojthatja el” (338. o.).

Szerző: Szomora Zsolt

Kép forrása: media-tudomany.hu

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében
Következő bejegyzés Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztás »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet