• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A védői jogokat és kötelezettséget érintő kérdéseket értelmezett a Kúria

A két ügyben a védői megbízás felmondását, valamint a vezető védő jogorvoslati nyilatkozatának hatását érintő kérdések tisztázására került sor.

2022-11-02

büntetőeljárás Büntetőjog fellebbezés Jogalkalmazás rendbírság több védő eljárása vezető védő

A közelmúltban publikált két kúriai határozat a védői jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését érintő jogkérdéseket értelmezett.

A BH2022. 233. számon publikált eseti döntés alapjául szolgáló ügyben a védő felmondta a vádlottal a védői feladatok ellátására kötött megbízási szerződését, majd azt ez követő napon az ítélőtábla felé bejelentette, hogy a rá következő napon tartandó nyilvános ülésen – idézés ellenére – nem vesz részt. Az ügyben a védelem kötelező volt, a másodfokú nyilvános ülést a védő távollétében nem lehetett megtartani. Mivel a vádlott letartóztatásban volt, a nyilvános ülés elhalasztása súlyos következménynek tekinthető, emiatt a tárgyalásról távolmaradt védőt az ítélőtábla rendbírsággal sújtotta.

A rendbírságot kiszabó végzéssel szemben fellebbezést jelentett be a védő, arra hivatkozással, hogy védői díját hosszabb ideje nem kapta meg, ezért pro bono eljárására nem kötelezhető. Emiatt mondta fel a védői megbízatását. A Kúria a fellebbezést elutasította, amelynek indokaként az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 35. § (3) bekezdésében foglaltakat jelölte meg. Eszerint a megbízott, jelen esetben a védő a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel mondhatja fel, a felmondási idő alatt pedig köteles a megbízó érdekében eljárni. Így a törvényi előírások szerint a védőnek a védelem ellátása a nyilvános ülés időpontjában olyan kötelezettsége volt, amely önkényesen nem lett volna figyelmen kívül hagyható. Ez nem általános elvárhatósági kérdés, hanem törvényi elvárás, amely a törvény kötelező rendelkezésén alapul (Indokolás [16]-[18]).

A BH2022. 202. számon publikált határozatban – többek között – az azonos terhelt érdekében eljáró több védő által bejelentett fellebbezési nyilatkozatok sorsáról is dönteni kellett. A konkrét ügyben az elsőfokú bírósági tárgyaláson az egyik védő a tárgyalás színhelyén volt jelen, a Be. 42. § (6) bekezdése szerinti vezető védő jelenlétének a biztosítására pedig telekommunikációs eszköz használatával került sor. A vezető védő a tárgyaláson hozott végzéssel szemben fellebbezés jelentett be, ez pedig kizárja, hogy a másik védő is fellebbezést jelentsen be, az ő fellebbezése a törvénynél fogva kizárt [Be. 588. § (1) bek.].

A határozat ratio decidenidje szerint: Ha a terhelt érdekében több meghatalmazott védő jár el, és a vezető védő az elsőfokú bírósági tárgyaláson, a jogorvoslattal támadható határozat kihirdetésekor jelen van és fellebbezési jogát gyakorolja – azaz erre más védőt nem jelöl ki – a, nyilatkozata kizárja, hogy a bíróság határozatával szemben másik védő is fellebbezést jelentsen be. Ilyen esetben a további védő fellebbezését – mint nem jogosulttól származót – el kell utasítani.

Szerző:

Szomora Zsolt

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Újabb ítéletek a GDPR területéről – megjelent podcastunk legújabb adása!
Következő bejegyzés A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának speciális szempontjai a fellebbezési eljárás során »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet