• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának speciális szempontjai a fellebbezési eljárás során

A konkrét ügy érdekességét az adja, hogy a fellebbezési jogot tévesen nem biztosították, és az ítélet jogerősítő záradékát csak hosszú idő után, akkor helyezték hatályon kívül, amikor a terhelt már a büntetését töltötte.

2022-11-02

büntetőeljárás Büntetőjog bűnügyi felügyelet Jogalkalmazás kényszerintézkedés jogorvoslati eljárás során

A BH 2022. 202. szám alatt publikált eseti döntés alapjául fekvő büntetőügyben az ítélőtábla másodfokú ítélete jogerőre emelkedett. A fellebviteli főügyészség a másodfokú határozat jogerőre emelkedését követő kb. fél év elteltével észlelte, hogy az ítélőtábla a másodfellebbezés jogát tévesen nem biztosította, ezért a jogerősítő záradék hatályon kívüli helyezését kezdeményezte, amely indítványát az ítélőtábla elutasította. A Kúria végül további kb. 4 hónap múltával kötelezte az ítélőtáblát a jogerősítő záradék hatályon kívül helyezésére és a vádlott részére a fellebbezési jog biztosítására. Megállapította továbbá, hogy mivel az ügydöntő határozat már nem jogerős, ezért a másodfokú bíróság a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről is határozhat.

Időközben – a kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmény miatt – hosszú tartamú, 8 évi fegyházbüntetésre ítélt vádlott a büntetése letöltését önként megkezdte. A büntetés végrehajtása megkezdésének körülményei azért érdekesek, mert az ítélőtábla a másodfokú ítélet kihirdetésekor nem rendelte el a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét, ezért a terhet négy és fél hónapot az elítélése után még szabadlábon töltött, majd amikor megkapta a BVOP felhívását, önként jelentkezett a büntetés-végrehajtás megkezdésére.

Amikor tehát az ítélőtábla a jogerősítő záradékot hatályon kívül helyezte, a vádlott már szabadságvesztését töltötte, amelyből azonban szabadítani kellett, mert az ítélet jogereje megszűnt. Az ítélőtábla – az ügyészi indítványt elfogadva – a szabadítandó vádlott bűnügyi felügyeletét a harmadfokú eljárás befejezéséig elrendelte azzal, hogy a vádlott a bíróság engedélye nélkül B. és P. megye közigazgatási területét nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Megállapította, hogy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartását a rendőrség a vádlott mozgását nyomon követő technikai eszközzel köteles ellenőrizni, a nyomkövető eszköz telepítéséig a vádlott a végzésben megjelölt ingatlant csak a bíróság külön engedélyével hagyhatja el. A kényszerintézkedés elrendelésének alapjául a Be. 552. § (2) bekezdésében megjelölt, a jogorvoslati eljárások időszakára vonatkozó különös kényszerintézkedési ok szolgált. Eszerint a szökés és elrejtőzés veszélye önmagában, a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel vizsgálandó. A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés súlyossága az, amely a vádlottat szökésre vagy elrejtőzésre motiválhatja. Ez a motiváció 8 évi szabadságvesztés kiszabása esetén az ítélőtábla szerint fennáll. Az eljárásnak ebben a szakaszában a kényszerintézkedés már a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés esetleges későbbi végrehajtásának biztosítását is szolgálja.

A védő a kényszerintézkedés elrendelése ellen fellebbezést jelentett be. A Kúria megállapította, hogy az ítélőtábla a vádlott büntetés-végrehajtásának megkezdésével kapcsolatos magatartását egyáltalán nem vette figyelembe, amikor a bűnügyi felügyeletet elrendelte. Megállapítható volt ugyanis, hogy a vádlott a tévesen jogerőre emelt ítélet kihirdetését követően hónapokig szabad lábon volt, egyébként lakóhelyét sem hagyta le, és felhívásra a büntetés letöltését önként megkezdte. E tények alapján nem lehet okszerű következtetést vonni arra, hogy a vádlott esetében a kiszabott 8 év szabadságvesztés-büntetés tartamára tekintettel a szökés, elrejtőzés veszélyétől tartani lehet. A vádlott magatartása a veszély valószínűsítésének önmagában ellentmond. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a vádlott vonatkozásában a személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés Be. 552. § (2) bekezdésében meghatározott különös oka sem áll fenn és ebből következően a bűnügyi felügyelet elrendelésére nincs törvényes lehetőség.

A szökés veszélyével mint a letartóztatás és a személyi szabadságot korlátozó más kényszerintézkedések okával egy korábbi írásunkban is foglalkoztunk:

A letartóztatás és a bűnügyi felügyelet viszonyát elemezte a Kúria az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban

A Kúria mostani határozata is megerősíti, hogy a szökés veszélyére hivatkozás a törvény általános paneleinek felhívásában nem merülhet ki. A konkrét ügy egyedi körülményeit mindig figyelembe kell venni, a szökés veszélyének individualizált vizsgálata minden egyes ügyben elengedhetetlen.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « A védői jogokat és kötelezettséget érintő kérdéseket értelmezett a Kúria
Következő bejegyzés Jogásznapot rendezett Balassagyarmaton 2022. október 27-én a Magyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Területi Szervezete »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet