• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Adózási kérdésekben foglalt állást az EUB egy magyar ügy kapcsán

A magyar adóhatóság társasági adóval összefüggő gyakorlata összhangban van az uniós joggal az Európai Bíróság szerint.

2022-02-02

adózás EUB Jogalkalmazás Jogélet Külföld

Noha az adózási kérdések nem tartoznak az uniós jog hatálya alá, mégis ilyen ügyben elvi szinten állást foglalt az Európai Bíróság egy magyar cég és a magyar adóhatóság között folyó vita kapcsán indult előzetes döntéshozatali eljárásban (C-363/20 MARCAS MC-ügy). 

A vita a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámolón robbant ki egy hazai cég és az adóhatóság között a vállalkozás által 2011 és 2013 között kötött szerződések alapján. A cég jogdíj ellenében egy, a tulajdonában levő védjegyet a portugál illetőségű kapcsolt vállalkozásainak adott használatába. Ennek ellenértékét az eladások százalékos arányában határozták meg. A magyar cég negyedévente állított ki számlát portugál partnere felé az adott időszakra vonatkozó becsült eladások alapján. A felmerült különbséget a következő számla kiállításakor korrigálták.

Az adóhatóság utólagos vizsgálatot indított a cégnél, amelynek végeredményeként a társasági adóra vonatkozóan hiányt állapított meg. E miatt adóbírság és késedelmi pótlék befizetésére kötelezte a céget, amely vitatta ennek jogosságát és bírósághoz fordult. Az adóhiány a pereskedő cég szerint azért keletkezhetett, mert az adóhatóság nem vette figyelembe az általuk alkalmazott könyvelési gyakorlatot. Vagyis azt, hogy a jogdíjbevétel-különbségek elszámolása átcsúszik az előző adóévről, vagy a következő adóévre.

A társaság érvelése szerint úgy állapítottak meg adóhiányt az esetükben, hogy az adótöbbletet már az előző évben teljesítették. A Fővárosi Bíróság azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy tisztázzák: nem sérti-e a társaságok éves beszámolójáról szóló uniós irányelvet az a gyakorlat, hogy az adóhiányt a szomszédos adóévek adóbevallásaira tekintet nélkül állapítja meg az adóhatóság.

A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a társasági adóval kapcsolatos jogsértések ügye nemzeti hatáskörbe tartoznak, nem uniósba. Ez azonban nem zárja ki, hogy a negyedik irányelvvel összhangban készült éves beszámolókat a tagállamok adózási célokra hivatkozási alapként használják. A Bíróság megállapította, hogy az éves beszámolóknak megbízható és valós képet kell tükrözniük a cég gazdálkodásáról, függetlenül a bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó pénzkiadás vagy pénzbevétel teljesítésének időpontjától. 

A Bíróság kimondta, hogy a magyar adóhatóság vitatott gyakorlata összhangban áll a negyedik irányelvvel.

Forrás: C-363/20 MARCAS MC Szolgáltató Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, 2022. január 13. ECLI:EU:C:2022:21

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Négy hónapra rövidült az EJEB-hez fordulás határideje!
Következő bejegyzés Az Alkotmánybíróság határozatai nyomán került sor a büntetőeljárási törvény módosítására »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet