Noha az adózási kérdések nem tartoznak az uniós jog hatálya alá, mégis ilyen ügyben elvi szinten állást foglalt az Európai Bíróság egy magyar cég és a magyar adóhatóság között folyó vita kapcsán indult előzetes döntéshozatali eljárásban (C-363/20 MARCAS MC-ügy).
A vita a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámolón robbant ki egy hazai cég és az adóhatóság között a vállalkozás által 2011 és 2013 között kötött szerződések alapján. A cég jogdíj ellenében egy, a tulajdonában levő védjegyet a portugál illetőségű kapcsolt vállalkozásainak adott használatába. Ennek ellenértékét az eladások százalékos arányában határozták meg. A magyar cég negyedévente állított ki számlát portugál partnere felé az adott időszakra vonatkozó becsült eladások alapján. A felmerült különbséget a következő számla kiállításakor korrigálták.
Az adóhatóság utólagos vizsgálatot indított a cégnél, amelynek végeredményeként a társasági adóra vonatkozóan hiányt állapított meg. E miatt adóbírság és késedelmi pótlék befizetésére kötelezte a céget, amely vitatta ennek jogosságát és bírósághoz fordult. Az adóhiány a pereskedő cég szerint azért keletkezhetett, mert az adóhatóság nem vette figyelembe az általuk alkalmazott könyvelési gyakorlatot. Vagyis azt, hogy a jogdíjbevétel-különbségek elszámolása átcsúszik az előző adóévről, vagy a következő adóévre.
A társaság érvelése szerint úgy állapítottak meg adóhiányt az esetükben, hogy az adótöbbletet már az előző évben teljesítették. A Fővárosi Bíróság azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy tisztázzák: nem sérti-e a társaságok éves beszámolójáról szóló uniós irányelvet az a gyakorlat, hogy az adóhiányt a szomszédos adóévek adóbevallásaira tekintet nélkül állapítja meg az adóhatóság.
A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a társasági adóval kapcsolatos jogsértések ügye nemzeti hatáskörbe tartoznak, nem uniósba. Ez azonban nem zárja ki, hogy a negyedik irányelvvel összhangban készült éves beszámolókat a tagállamok adózási célokra hivatkozási alapként használják. A Bíróság megállapította, hogy az éves beszámolóknak megbízható és valós képet kell tükrözniük a cég gazdálkodásáról, függetlenül a bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó pénzkiadás vagy pénzbevétel teljesítésének időpontjától.
A Bíróság kimondta, hogy a magyar adóhatóság vitatott gyakorlata összhangban áll a negyedik irányelvvel.
Forrás: C-363/20 MARCAS MC Szolgáltató Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, 2022. január 13. ECLI:EU:C:2022:21
Szerző: Szalai Anikó
