(43936/18. sz. ügy, 2020. december 22-i ítélet)
2007-ben B. K. Usmanov feleségével és gyermekeivel Oroszországba költözött Tadzsikisztánból. 2008-ban sikeresen kérelmezett orosz állampolgárságot, azonban tíz évvel később az orosz hatóságok megvonták tőle állampolgárságát és minden személyazonosításra alkalmas hivatalos iratát, mivel a kérelemben nem tűntette fel testvérei személyazonosságát. A hatóságok nem fogadták el azirányú érvelését, hogy ez nem releváns információ, mivel neki régi és szoros kapcsolata van Oroszországgal. Ennek eredményeként 2018 áprilisában 35 évre kitiltották Oroszország területéről, nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozással. 2018. augusztus 17-ig kellett volna elhagynia Oroszország területét, amelyet azonban nem tett meg. 2018. novemberben őrizetbe vették és a bíróság elrendelte a kiutasítását.
Usmanov 2018. szeptemberében nyújtotta be kérelmét a strasbourgi bírósághoz, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében garantált magánélethez való jog megsértésére hivatkozással. Az EJEB kamarai ítélete megállapította a 8. cikk sérelmét, tekintettel arra, hogy a bíróság véleménye szerint az orosz hatóságok eljárása túl formalisztikus és mérlegelést nem engedő. Az orosz hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy a néhány elmulasztott információ, nevezetesen Usmanov testvéreinek megnevezése, olyan súlyos veszélyt jelentene az Orosz Államra, hogy azzal arányos lenne egy tíz éve ott élő állampolgár állampolgárságának megvonása. Az orosz hatóságok az eljárásuk során nem vizsgálták az arányosságot, nem mérlegelték az egyén érdekeit az állam érdekeivel szemben. Az EJEB szerint különösen figyelembe veendő lett volna az, hogy Usmanov orosz állampolgár feleségével és gyermekeivel élt ott, két gyermeke ott is született, és büntetlen előéletű. Az EJEB tízezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
Forrás: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-206716%22]}
Szerző: Szalai Anikó