Az EUB pontosította a munkaidő fogalmát a készenléti rendszerben

Egy részmunkaidőben foglalkoztatott tartalékos ír tűzoltó kérte az ír hatóságot, hogy esetében tisztázzák a munkaidő fogalmát. A tűzoltó azt sérelmezte, hogy a rá vonatkozó előírások szerint a nap 24 órájában, a hét valamennyi napján köteles rendelkezésre állni. A tartalékos munkavállaló a tűzoltócsapat bevetéseinek 75 százalékában köteles részt venni, és ügyeleti ideje alatt nem köteles a szolgálati helyén tartózkodni, azonban riasztás esetén lehetőleg öt, de legfeljebb tíz percen belül a kaszárnyában kell lennie. Engedélyezett számára más szakmai tevékenység folytatása azzal a megkötéssel, hogy annak ideje nem haladhatja meg a heti 48 órát és a kaszárnyától „ésszerű távolságon belül” lehet laknia és más szakmai tevékenységeit folytatnia.

A taxisként is dolgozó tartalékos tűzoltó annak elismerését kérte a Munkahelyi Viszonyok Bizottságától (Workplace Relations Commission, Dublin), hogy ügyeleti ideje munkaidőnek minősüljön. Majd annak elutasító határozata után a munkaügyi bírósághoz fordult. Meglátása szerint a számára előírt állandó jellegű készenlét megakadályozza őt családi, társasági tevékenységeiben, valamint taxisofőri munkájában egyaránt. 

Az ír munkaügyi bíróság előzetes döntéshozatal keretében fordult az Európai Unió Bíróságához, amely megállapította, hogy a munkaidő fogalmába beletartozik az ügyeleti rendszerben teljesített készenléti idő, elismerve azt, hogy ez a tény nagyban korlátozza a munkavállaló személyes időbeosztását. A Bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az adott ügyben érintett munkavállaló milyen jelentősebb kötöttségeknek kénytelen alávetni magát. 

A Bíróság ennek során megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy a munkavállaló készenléti ideje alatt vállalhat más szakmai tevékenységet, annak fontos jele, hogy a készenléti rendszer szabályai nem vetik alá nagyobb kötöttségeknek, amelyek kihatással volnának időbeosztására. Ezt támasztja alá a Bíróság álláspontja szerint az is, hogy a tűzoltónak a készenléti idő alatt nem kell a kaszárnyában tartózkodni, valamint az is, hogy a bevetések egy meghatározott részéről hiányozhat. 

A Bíróság megállapította, hogy amennyiben a tartalékos tűzoltó munkavállalóként munkáltatója engedélyével más szakmai tevékenységet végez, és sürgős hívás esetében 10 percen belül kell a kaszárnyába érnie, akkor az ügy összes körülményét figyelembe véve a kaszárnyán kívül eltöltött idő nem minősül munkaidőnek.

A Bíróság elhatárolta a jelen ügy megállapításait a 2018. február 21-i Matzak-ügyben (C‑518/15, EU:C:2018:82) mondottaktól, ahol kimondta, hogy a jelentősen korlátozó jellege miatt munkaidőnek minősül az, ha az ügyeleti időben a tűzoltónak kötelező az otthonában tartózkodnia és nyolc percen belül beérnie a kaszárnyába hívás esetén. Ettől az esettől azonban eltér az ír szabályozás, amely ennél kevésbé korlátozó.

Forrás: C-214/20. MG kontra Dublin City Council, ECLI:EU:C:2021:909

Szerző: Szalai Anikó