• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az Európai Bizottsággal való megegyezés céljából tartja szükségesnek a Kormány a büntetőeljárási törvény módosítását

A T/706. számon előterjesztett törvényjavaslat a közvagyon felhasználását és a korrupciós bűncselekményeket érintő, a magyar büntetőeljárási jogban előzmény nélküli különeljárást kíván bevezetni .

2022-08-04

actio popularis büntetőeljárás Büntetőjog Jogalkotás korrupciós bűncselekmények vádkikényszerítés

A T/706. számon 2022. július 19-én benyújtott törvényjavaslat „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viseli. A törvényjavaslat egyetlen különeljárás igen részletes szabályozását terjeszti az Országgyűlés elé. A különeljárás elnevezése: „Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén”. A szabályozás célja, hogy összefoglalva lefektesse azokat az új eljárási rendelkezéseket, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően alkalmazni kell a különeljárás tárgyi hatálya alá tartozó kiemelt bűncselekmények miatt folytatott eljárások során. Az eljárás kulcsszereplője az eljárási szempontból teljesen kívülálló, de az érintett bűncselekményekre tekintettel közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy az egyébként közvádas bűncselekmények miatt – tehát a nyomozó hatóság vagy ügyészség által – folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében bírói utat igénybe véve fellépjen.

A tervezett szabályozás lényegét tekintve tehát egyfajta közérdekű igényérvényesítést, vádkikényszerítést tenne lehetővé a nyomozás során, és az actio popularis lehetőségét teremtené meg a bírósági eljárásban, a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzügyek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi értékelést is felvető esetleges visszásságok felderítésének, és megnyugtató módon való rendezésének céljából. A koncepció kiindulópontja, hogy bárki számára lehetővé tegye, hogy az eljárás tárgyi hatálya alá tartozó bűncselekmények esetén kérje az ügyészségi nyomozás-megszüntetések bírósági kontrollját.

A különeljárás hatálya alá a korrupciós bűncselekmények – jellemzően minősített – esetei, a hivatali visszaélés, a költségvetési csalás minősített esetei, továbbá a nemzeti vagyonra és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett súlyosabban minősülő vagyon elleni bűncselekmények tartoznak. E bűncselekmények egy részének jellemzője, hogy nincsen sértettjük (pl. korrupciós bűncselekmények, hivatali visszaélés), ezért a nyomozás megszüntetése ellen a pótmagánvád intézménye – mint a független bíróság eljárását biztosító vádkorrekciós intézmény – eleve nem elérhető. A nemzeti vagyont sértő bűncselekmények esetén pedig maga a Be. zárja ki a pótmagánvád lehetőségét: a 787. § (3) bekezdés d) pontja alapján pómagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv. Ez a kizáró szabály – tulajdonképpen az állam kétszeres vádpozíciójának kizárása – a 42/2005. (XI. 14.) AB határozatban rögzített alkotmányos követelményből fakad.

Mivel a tervezett különeljárás tárgyi hatálya alá tartozó esetekben a független vádkorrekció lehetősége de lega lata sok esetben hiányzik, ezért a szabályozás célja, hogy bárkinek lehetővé tegye, hogy elérje az ilyen bűncselekmények miatt a feljelentések elutasításának vagy a nyomozások megszüntetésének felülbírálatát. A több lépcsős szabályozás két körös bírói felülbírálatot, valamint végső soron egy bárki által előterjeszthető vádindítvány lehetőségét teremti meg.

A részletes szabályokkal a törvényjavaslat elfogadása után fogunk foglalkozni. A törvényjavaslat elérhető az Országgyűlés honlapján:

https://www.parlament.hu/irom42/00706/00706.pdf

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « Az olasz Államtanács a Sigal kontra Gazdaságfejlesztési Minisztérium (Ministero dello Sviluppo Economico) ügy
Következő bejegyzés A közúti járművezetési vizsgának a vizsgaközpont általi érvénytelenítése hatósági döntés, amely közigazgatási perben támadható »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet