A C-808/18. sz. ügyben hozott ítélet
A kötelezettségszegési eljárásban hozott 2020. december 17-i ítélet lényege, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – fogalmaz a Bíróság sajtóközleménye. Az EUB az alábbi területeken marasztalta el Magyarországot: nemzetközi védelemre irányuló eljáráshoz való hozzáférés korlátozása, kérelmezők tranzitzónákban való szabálytalan őrizete, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok átkísérése egy határsávba. (Fontos, hogy egy korábban elbírált EDH (2020. május 14-i Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság ítélet (C-924/19 PPU és C-925/19 PPU) alapján viszont Magyarország már be is zárta két tranzitzónáját.)
Az ítélet indokolása többek között kitér arra, hogy:
- Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségét.
- A nemzetközi védelmet kérelmezők azon kötelezettsége, hogy a kérelmük vizsgálatára irányuló teljes eljárás során valamelyik tranzitzónában kell tartózkodniuk, a „befogadási” irányelv értelmében vett „őrizetnek” minősül. A Bíróság e megállapítást követően rámutat arra, hogy ezen őrizeti rendszert az uniós jogban előírt esetek körén kívül írták elő, és az ezzel összefüggésben általában biztosítandó garanciák tiszteletben tartása nélkül. A Bíróság elutasította ebben az összefüggésben azt a magyar hivatkozást, amely szerint a migrációs válság igazolta az „eljárási” és a „befogadási” irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése érdekében (az EUMSZ 72. cikkel összhangban).
- Magyarország nem teljesítette a „kiutasítási” irányelvből eredő garanciális kötelezettségeit, a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak kitoloncolása kapcsán. A Bíróság elutasította Magyarország EUMSZ 72. cikkre történő hivatkozását e vonatkozásban is.
- Magyarország nem tartotta tiszteletben az „eljárási irányelv” által főszabályként valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező számára biztosított azon jogot, hogy a kérelmének elutasítását követően az érintett tagállam területén maradhat az ezen elutasítás megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig, vagy jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a kérelem elbírálásáig.
Szerző: Sulyok Márton