A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria elsődlegesen azt emelte ki, hogy a kötelezett a vele szemben fennálló követelést érintő engedményezési szerződés érvényességének vitatására csak akkor jogosult, ha olyan speciális körülmény áll fenn, amelynél fogva nem lényegtelen a számára, hogy az eredeti jogosultnak vagy az engedményesnek kell teljesítenie.
A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy az engedményezésről történt értesítés visszavonása fogalmilag kizárt, az ugyanis, hogy a kötelezett tudomást szerzett az engedményezésről, nem tehető meg nem történté.
Az alperes emellett az engedményezés visszavonására is eredménytelenül hivatkozott. Egyfelől az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség a felmondására. Másfelől az engedményezés dologi jogváltozást eredményez, amelyre a kötelmi ügylet megszüntetése automatikusan nem hat ki. Az engedményezési szerződés felbontása nem teszi meg nem történté a követelés átruházását, csak a felbontott szerződés alapján teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatására keletkeztet kötelezettséget. A felbontás következtében az engedményezett követelés nem száll vissza. A feleknek egy újabb engedményezésről szóló megállapodást kell kötniük a visszaengedményezésről, hogy a kötelmi ügylet megszűnését követően a dologi jogváltozást is az eredeti állapotnak megfelelően rendezzék.
Mivel pedig a visszaengedményezésről a felek nem kötöttek megállapodást, ezért helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a követelés jogosultja változatlanul a felperes.
A jogeset száma: BH 2023. 35.
Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Szerző: dr. Bodzási Balázs
közjegyző, tudományos főmunkatárs, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék
Részben folytatódhat-e az ügy a nemzeti bíróság előtt, ha közben az EU Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban?