Az Igazságügyi Minisztérium szakmai folyóirata, a Fontes Iuris 2021. évi 4. számából szemelvényezve egy jogértelmezési kérdéssel kapcsolatos – röviden összefoglalt – írást ajánlunk az olvasóink figyelmébe.
A kérdés az IM által üzemeltett ún. Ákr Helpdesk portálra érkezett, és annak tárgya az volt, hogy vajon „az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének tekinthető-e a kérelem érdemi elbírálásához szükséges adatok szolgáltatására (akár hiánypótlási felhívásra, akár nyilatkozattételre való felhívásra) biztosított határidő, tehát a döntéshez szükséges adatok ügyfél általi rendelkezésre bocsátásáig terjedő időtartam?”
Miért fontos? Mert a kérelemre induló eljárások esetében az ügyintézési határidőbe az ügyfél terhére róható mulasztás vagy késedelem időtartama nem számít bele.
A válasz: „[M]indenképpen szükséges egymástól elkülönítve megvizsgálni a hiánypótlásra történő felhívást, illetve az ügyfél nyilatkozattételre felhívását. Míg a kérelem benyújtásakor felmerülő hiánypótlás esetén, a hiánypótlás közlésétől az annak teljesítéséig terjedő idő- tartam nem számít bele az ügyintézési határidőbe, az ügyfél nyilatkoztatása, mint a tényállás tisztázásához köthető eljárási cselekmény esetében a felhívás közlésétől, a teljesítésig terjedő időtartam már beleszámít az ügyintézési határidőbe, azaz ezen időtartammal is kalkulálnia kell az ügyintézési határidő vonatkozásában az eljáró hatóságnak, amikor a nyilatkozat- tételre nyitva álló határidőt megállapítja.”
Forrás: Fontes Iuris, 2021/4, 54-55. oldal
Szerző: Sulyok Márton
Miskolci Agrárjogi Fórum