(BH 2020. 361.)
Az öröklési szerződés érvénytelenségére kizárólag az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül, ezt az igényét kifejezetten érvényesítenie kell. A bíróság hivatalból vizsgálja az öröklési szerződés érvénytelenségét a felperes által nem érvényesített érvénytelenségi ok alapján, azonban az csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.
A Kúria kiemelte, hogy az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés, ezért annak tartalmára a tartási, illetőleg életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok általában alkalmazandók. Az öröklési szerződés kettős természete abban is megnyilvánul, hogy bár annak módosítására és megszűnésére a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, minden más vonatkozásában végintézkedés, amelyben az örökhagyó halála esetére rendelkezik vagyonáról vagy annak egy részéről.
Az öröklési szerződésre is irányadó, hogy megtámadására csak az arra jogosult által felhozott okok alapján van lehetőség. Érvénytelensége hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. A bíróság az öröklési szerződést tehát csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján és a perben álló felek egymás közti viszonyában (inter partes) nyilváníthatja érvénytelennek.
Szerző: Bodzási Balázs
A rémhírterjesztés tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményről és az ún. közvetlen (kivételes) panasz befogadhatóságáról büntetőügyekben