Tanchev főtanácsnok indítványa a C-824/18. sz. ügyben (A. B. és társai)
A 2020. december 17-én kelt főtanácsnoki indítványban, amely az EUB későbbi döntésének alapját képezheti, Evgeni Tanchev főtanácsnok azon álláspontját fejti ki, hogy ellentétes az uniós joggal az annak érdekében bevezetett lengyel szabályozás, amely kizárja a legfelsőbb bíróságra jelentkező bírójelöltekre vonatkozóan a nemzeti igazságszolgáltatási tanács által tett értékelés bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét – áll az EUB által közzétett sajtóközleményben.
A másik, máltai ügyhöz hasonlóan ez is az igazságszolgáltatás személyi összetételére vonatkozik, nevesül pedig a KRS (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) olyan fellebbezett döntéseivel kapcsolatban, amelyek alapján az ügyben nevesítettek (A. és B., valamint társaik) bíróvá kinevezését nem javasolták a köztársasági elnök számára. Az ügy konkrét tárgya pedig egy lengyel jogszabálymódosítás (2019. április), amely kizárta az ilyen döntésekkel szembeni fellebbezés lehetőségét, és a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárások megszűnnek.
Az indítvány megállapításai:
- az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely kimondja a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljáráshoz hasonló eljárások jogszabály erejénél fogva történő megszűnését, kizárva ugyanakkor a fellebbezések vizsgálatának másik nemzeti bíróságnak történő átadását vagy a fellebbezések másik nemzeti bíróság előtt történő újbóli megindítását.
- a bírósági jogorvoslat(hoz való jog) megszüntetése, amely korábban rendelkezésre állt, és különösen az ilyen megszüntetés olyan peres felekkel szembeni alkalmazása, akik már megindították a jogorvoslati eljárást, olyan jellegű intézkedésnek minősül, amely hozzájárul az érintett bíróságra ténylegesen kinevezett bírák, valamint az érintett bíróság függetlensége és pártatlansága látszatának hiányához, sőt erősíti azt. A függetlenség és pártatlanság látszatának ilyen hiánya sérti az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését.
- a Lengyelországban fennálló különleges körülmények miatt az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése alapján elengedhetetlen, hogy a kinevezési eljárásokat olyan bíróság vizsgálja felül, amelynek függetlenségéhez semmilyen kétség nem férhet, hogy fenn lehessen tartani az ezen eljárásokban kinevezett bírák függetlenségének látszatát. Erre különösen a KRS kiválasztási eljárásainak és határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó lengyel jogszabályi rendelkezések hirtelen bekövetkezett változásai miatt van szükség.
Az elvégzett elemzésben az uniós jog elsőbbségének vizsgálatával kapcsolatban a főtanácsnok többek között a Bundesverfassungsgericht (BVerfG) Weiss ügyben hozott PSPP határozatára is hivatkozik a bírói párbeszéd fontosságára tekintettel. Kijelenti, a BVerfG az alkalmazott példa nélküli megközelítés helyett a problémák megjelölését követően új előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthetett volna a Bíróság elé, hiszen a bíróságok közötti párbeszéd az uniós jogrend működésének szerves részét képezi. A főtanácsnok szerint a BVerfG ultra vires megközelítése aláássa a jogállamiságot az Unióban és túlterjeszkedik a Szerződések által a tagállamok és bíróságaik számára lehetővé tett eszközök használatán.
Szerző: Sulyok Márton
A máltai végrehajtó hatalom szerepvállalása a bírák kinevezésében nem sérti az uniós jogot, a függetlenség garanciáinak megőrzése mellett