Nemrégiben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága olyan személyek ügyében, akiket az uniós jog megsértésével megfosztottak a Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületeken fennálló haszonélvezeti jogaiktól. Erre azt követően került sor, hogy Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely 2014. május 1-jével megszüntette az olyan személyek javára fennálló haszonélvezeti jogokat, akik nincsenek közeli hozzátartozói viszonyban az e tagállam területén elhelyezkedő érintett mezőgazdasági földterületek tulajdonosával.
Az Európai Unió Bírósága egy másik ügyben (SEGRO és Horváth-ügy, C-52/16 és C-113/16, 2018. március 6.) előzetes döntéshozatali eljárásban megállapította, hogy a jelzett magyar szabályozás a tőke szabad mozgásának elvét érintő indokolatlan korlátozásnak minősül, valamint sérti az Alapjogi Charta által is biztosított tulajdonhoz való jogot. Ennek nyomán a Grossmania magyar gazdasági társaság, amely Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, bár korábban nem élt jogorvoslattal a magyarországi ingatlan-nyilvántartásból törlése miatt, utóbb kérte a magyar hatóságoktól, hogy a haszonélvezeti jogait jegyezzék vissza az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt azonban elutasították.
A Grossmania e közigazgatási határozatot keresettel támadta meg a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A magyar bíróság azt kérdezte meg ennek kapcsán az Európai Unió Bíróságától, hogy mellőzni kell-e a hivatkozott magyar szabályozást, és kötelezni a magyar hatóságokat, hogy jegyezzék vissza a cég haszonbérleti jogát, akkor is, ha a cégbíróság előtt nem vitatta a haszonélvezeti jogának megszűnését.
Az EU Bírósága megállapította, hogy mivel a nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével, a magyar bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia e szabályozást, amikor azt vizsgálja, hogy a visszajegyzés iránti kérelmet el lehetett-e utasítani. A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy különleges körülmények fennállása esetén a nemzeti közigazgatási szerv köteles lehet arra, hogy vizsgáljon felül egy ilyen határozatot annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen a jogbiztonság és az uniós jogra tekintettel vizsgált jogszerűség között.
Az ítéletben szerepel, hogy a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a törlésről szóló érintett jogi aktust, még akkor is, ha az időközben véglegessé vált. A Bíróság végül kiemelte, hogy a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Magyarázatként a Bíróság ehhez hozzáfűzte, hogy az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.
Ha a visszajegyzés lehetetlennek bizonyulna, akkor a megszűnt haszonélvezeti jogok egykori jogosultjai számára olyan pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értéke alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására.
Forrás: A C-177/20. sz. ügyben hozott ítélet, ˮGrossmaniaˮ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft v Vas Megyei Kormányhivatal, ECLI:EU:C:2022:175
Szerző: Szalai Anikó
A Törvényszék megsemmisítette a Bizottság egy lengyelországi ügyben hozott elutasító határozatát