Kevesebb pereskedés, több alternatív vitarendezés

Az alternatív vitarendezés kihívásairól és tendenciáiról…

XXXI. CSONGRÁD-CSANÁD VÁRMEGYEI JOGÁSZBÁL

M E G H Í V Ó A Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád…

2025. évi Deák Ferenc-díjak ünnepélyes átadása

Deák Ferenc-díj Testület 2025. november 17-én ünnepélyes…

A Magyar Jogász Egylet egykori elnökére, Sárközy Tamásra emlékező konferenciát tartottak a Corvinuson

Sárközy Tamás születésének 85. évfordulójához kapcsolódóan közel százötven jogász és közgazdász részvételével került sor november 14-én az Egyetem, a Corvinus Számviteli és Jogi Intézete, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által szervezett rendezvényre a Gellért Campuson.

A Kúria a hatósági döntésbe foglalt rendelkező rész pontatlan megfogalmazásának közigazgatási perbeli következményeit vizsgálta végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés rendelkező részének megfogalmazása kapcsán megállapított eljárási szabályszegés – ha a rendelkező rész és az indokolás összhangban van, illetve a döntés tartalma kétséget kizáróan megállapítható – nem jelent kötelező megsemmisítési okot.

Munkajogi nyilatkozatok megtételének a módja

A Kúria ítéletében kiemelte, hogy az Mt. abból indul ki, hogy a jognyilatkozatot ráutaló magatartással is létre lehet hozni, ugyanakkor a munkaszerződést írásba kell foglalni és annak elmulasztása miatt – a foglalkoztatás és a munkabér megfizetésének megvalósulása mellett – fel sem merülhet a munkaviszony nem létezése, kizárólag annak alaki érvénytelensége, melyre csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépéstől számított 30 napig.

dr. Kovács Istvánra emlékeztünk Nyírbátorban

2025. november 27-én 14 órakor Nyírbátorban a Városháza…

A gazdasági és érdekbeli lehetetlenülés feltételei

A Kúria szerint az érdekbeli, illetve gazdasági lehetetlenülés csak kivételes esetben, akkor állapítható meg, ha a szerződés megkötése után a gazdasági viszonyokban a rendes szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek okszerűen előre nem számolhattak, és amelyre figyelemmel a szerződést csak olyan aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, ami az élet józan felfogása szerint a kötelezettől nem várható el. Az érdekbeli lehetetlenülés lényeges vonása, hogy a bekövetkezett változás olyan súlyú és horderejű, amely jelentősen meghaladja a szerződéskötéskor kellő gondosság mellett előre látható gazdasági és életviszonybeli változásokat. A gazdasági tényezők és a piaci viszonyok kisebb-nagyobb mérvű változásának a lehetőségét, az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viszont a szerződő feleknek maguknak kell viselniük. A szerződés megkötésekor eleve számításba vehető, a rendes üzleti kockázat körébe tartozó esemény bekövetkezése nem eredményezheti a teljesítés lehetetlenné válását.

Nyilvános a VII. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia programja

Több mint negyven előadással várja az érdeklődőket a…