Jogegységi határozat az engedményezéssel átszálló jogokról

Jogegységi határozat száma: 10/2024. JEH határozat (Jpe.III 60.037/2023/13. szám)

Megjelent a Jogászegyleti Értekezések 2024 című tanulmánykötet

A Magyar Jogász Egylet ebben az évben is megjelenteti „Jogászegyleti…

Konferencia – Kodifikáció és hatályosulás – A Ptk. Családjogi Könyve a gyakorlatban

Tisztelettel meghívjuk Önt Az Igazságügyi Minisztérium a…

KözigKedd 14. – Hatékony környezet/jog védelem?

2024. október 1-jén 16 órától újraindul a KözigKedd, a…

A mű integritásához fűződő jogának alkotmányos háttere

Az Alkotmánybíróság 3279/2024. (VII. 24.) AB határozatával a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.559/2021/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

A Kúria a mérlegelési jogkörben kiszabható munkaügyi bírság összegének meghatározására vonatkozó szempontokat vizsgálta ítéletében

A Kúria szerint ha a munkaügyi bírság összegének meghatározása a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, akkor nem szükséges annak matematikai pontosságú levezetése, viszont a hatóság ekkor is köteles a bírságösszeg meghatározását észszerű és okszerű módon indokolni.

IV. Magyar Jogi Könyvszalon – 2024. szeptember 28.

A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság a hagyományt folytatva, a nagy sikerre való tekintettel immár negyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Jogi Könyvszalont 2024. szeptember 28-án az impozáns Károlyi–Csekonics Palotában.

A kötelezetti késedelem és a teljesítés meghiúsulásának elhatárolása

A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg.

A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körében

A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.