Kategória archív: Jogélet

Ön itt áll: / / Jogélet

Folytatódik a KözigKedd

Könnyedebb témával folytatódik a KözigKedd, a Magyar Ügyvédi…

A 20 éves Budapesti Egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyvét 2022 májusában nyitja meg aláírásra az Európa Tanács

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt 2001-ben…

„Szellemi Tulajdoni Konferencia” – előzetes program

Korábban hírt adtunk arról, hogy a Magyar Iparjogvédelmi…

Hatalmas lépés az Európai Bíróság eljárásainak nyilvánossága kapcsán: április 26-tól online is figyelemmel kísérhetőek lesznek egyes tárgyalások, ítélethirdetések

E heti európai bírósági podcastunkban részletes beszámolót…

Meghívó a 2022. évi Megyei Jogász Társasági Estre

A COVID-19 járvány 2021. évben megakadályozta, hogy megtartásra…

Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.

Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén 

Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen, az egyenlő bánásmód követelményét megszegve került sor, a sérelemdíj iránti igény megalapozott.

A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye

A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.

A végrendelet keltezése

A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.