Kategória archív: Jogélet

A végrendelet keltezése

A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.

A távollévők közötti jognyilatkozatok hatályosulása

A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.

Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?

Az Európai Unió Bíróságának ebben a kérdésben egy lengyel jogeset kapcsán kellett állást foglalnia, amelynek előzményei egy kölcsönügylethez kötődő jogvitával kapcsolatosak.

A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása nem elegendő ahhoz, hogy biztosított legyen az érintett személyek teljes körű védelme egy fogyasztói szerződés kapcsán

A EUB a Fővárosi Törvényszék kérelme alapján abban a kérdésben foglalt állást, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvvel ellentétes-e az a nemzeti gyakorlat, amely abból áll, hogy a legfelsőbb szintű bíróság konzultációs testülete elfogad egy olyan, nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra irányul, hogy iránymutatást adjon az alsóbb fokú bíróságoknak az ilyen, tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvénytelensége tárgyában.

A jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának egyes értelmezési kérdései

A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a Ptk.-ban új lehetőségként bevezetett azon rendelkezés alkalmazásának, miszerint a bíróság a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése helyett csak a jogsértés tényét állapítja meg, két feltétele van: egyrészt az, hogy a jogszabálysértés nem jelentős, másrészt, hogy nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Annak megítélése során, hogy a jogsértés veszélyezteti-e a társaság jogszerű működését, a bíróságnak vizsgálnia kell a jogsértő határozat tartalmát, következményét, eredményét, illetve a határozat esetleges hatályon kívül helyezésének eredményét, következményét.

A bérbeadót megillető törvényes zálogjog ismérvei 

A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a bérbeadót megillető törvényes zálogjogra vonatkozó törvényi rendelkezéseket értelmezte.

Erdei Árpád emlékére rendeztek konferenciát az ELTE Jogi Karán

A büntetőeljárási jog 2021-ben elhunyt, kiváló professzorának tiszteletére eljárásjogi, anyagi jogi és kriminológiai témájú előadások hangzottak el.

Országos Agrárjogi Jogásznap

MAGYAR JOGÁSZ EGYLETVESZPRÉM-VAS-ZALA MEGYEI SZERVEZETEI ORSZÁGOS…

Jogi hivatásrendek szakmai kihívásai a megújult jogi környezetben

MEGHÍVÓA Székesfehérvári Törvényszék és a Magyar Jogász…