A 47. Jogász Vándorgyűlés szekcióülései a felelősség kérdésének aktuális dilemmáit és a joggyakorlatban felmerülő új kihívásokat járják körül a jog különböző területein.
Az alábbiakban a II. szekció munkajogi előadásának témáját ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
Jelentkezés: https://kepzes.jogaszegylet.hu/vandorgyules/47
A munkajogi felelősség jóval összetettebb a klasszikus kártérítési felelősségnél: a munkáltatóknak sok esetben olyan következményekért is helyt kell állniuk, amelyek a kockázatvállalás határát súrolják.
Ha a felelősséget említjük, számos jogág tekintetében először a kártérítési felelősségre gondolunk. A munkajog keretei között maradva – munkáltatói optikán át szemlélve – ugyanakkor e fogalom összetettebb, hiszen olyan következményekért is helyt kell állni, ami közelít akár a kockázatvállaláshoz is.
Az előadás kitér – a tradíciót szem előtt tartva – először a munkáltatói kártérítési felelősségre, fókuszba helyezve a felelősség alóli mentesülést. Azzal a meghatározó kérdéssel, hogy a korábbi Munka Törvénykönyve [Mt.] „működési körének” a hatályos szabályozásban „ellenőrzési kör” fordulattal történő felváltása – különös figyelemmel a 2012. utáni ítélkezési gyakorlatra – hozott-e valós változást a felelősség terjedelmében. Továbbá, helytálló-e a törvényszöveg azon fordulata, miszerint a kárfelelősség alóli mentesüléshez az is szükséges, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia a munkaadónak és nem volt elvárható, hogy azt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Mert amivel nem kell számolnunk, annak vonatkozásában miként merül fel bármely elvárhatóság?!
Egyik másik dimenziója e felelősségnek a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése jogkövetkezményeinek gyökeresen eltérő szabályozása. Attól függően, hogy az Mt. vagy a közigazgatás valamely törvényének hatálya alatti munkáltatóval áll munkaviszonyban az alkalmazott.
A munkáltató felelőssége a foglalkoztatási kötelezettségének teljesítése is. Egy kúriai ítélet, ezt követően az Mt. módosítása, majd ezt egy 2025-ben megsemmisítő AB határozat gyökeresen megváltoztatta a munkáltató helyzetét az egészségileg alkalmatlanná minősített munkavállalójának tekintetében. Mi jelenti azt az elháríthatatlan külső okot, aminek folytán a foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása nem jelent bérfizetési kötelezettséget?
És visszatérve a kártérítési felelősséghez, a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló 2024/2831 irányelv követelményeinek való megfelelés – figyelemmel a 2026. december 2-i jogharmonizációs határidőre – mennyiben érinti például az ételfutárokat foglalkoztatók felelősségét?!
HORVÁTH ISTVÁN
