A Kúria Kfv.VII.45.145/2025/5. számú határozatának tényállása szerint a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátására irányuló kérelmet nyújtott be az alperes Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: Kormányhivatal). A Kormányhivatal a felperes kérelmét elutasította határozatával, mivel a felperes nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, ezért ellátásra nem jogosult.
A felperes keresettel támadta a Kormányhivatal határozatát arra hivatkozással, hogy egészségi állapota miatt igenis megváltozott munkaképességű személynek minősül.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívást bocsátott ki a személyesen eljáró felperes részére, amelyben felhívta őt a keresetlevél hiányosságainak pótlására. A felperes a felhívásban foglaltaknak határidőben eleget tett, és a pontosított, hiánytalan keresetlevelét szabályszerűen előterjesztette. Az elsőfokú bíróság a hiánytalan keresetlevelet nem kézbesítette a Kormányhivatal részére, hanem az ügyet tárgyaláson kívül elbírálta akként, hogy ítéletével a Kormányhivatal határozatát megsemmisítette és Kormányhivatalt új eljárásra kötelezte arra hivatkozással, hogy a Kormányhivatal tévesen értelmezte az irányadó anyagi jogszabályi rendelkezéseket.
A jogerős ítélettel szemben a Kormányhivatal terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben többek között kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevél hiányosságainak pótlására irányuló hiánypótlási felhívást, valamint a felperes által erre válaszul előterjesztett pontosított keresetlevelet nem kézbesítette részére, ami súlyos eljárási hibának minősül. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el, így nem került abba a helyzetbe, hogy tudomást szerezzen a per iratairól, valamint azok hiányát sem ismerhette fel.
A Kúria végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Végzésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság ugyanis úgy hozott ítéletet az ügyben, hogy a Kormányhivatal részére nem kézbesítette a felperes által a hiánypótlási felhívást követően előterjesztett, pontosított keresetlevelet. Az elsőfokú bíróság azt csak az ítélet meghozatalát és a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően küldte meg a Kormányhivatalnak.
A Kúria rámutatott, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (6) bekezdése alapján a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra megfelelő határidőn belül nyilatkozhassanak. Kiemelte, hogy az ügyben vizsgálnia kellett azt is, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott eljárás tisztességes volt-e, azaz megfelelt-e az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek.
A Kúria rámutatott, hogy a Kp. 2. § (6) bekezdése, valamint az ahhoz kapcsolódó következetes bírói gyakorlat szerint – a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelményekkel összhangban – a közigazgatási bíróság köteles biztosítani, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet és nyilatkozatot megismerhessenek, és azokra nyilatkozatot tehessenek. A tisztességes eljáráshoz való jog magába foglalja „a felek részére biztosítandó esélyegyenlőséget”, ami azt jelenti, hogy a feleknek azonos joga van az iratok megismerésére és azokra vonatkozó nyilatkozatok megtételére. A Kúria kiemelte, hogy az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az írásbeli nyilatkozatok megtételének és azok ellenérdekű fél általi megismerésének kiemelt szerepe van, hiszen a bíróság ezesetben a felek személyes meghallgatását mellőzve, pusztán az iratok alapján hozza meg ítéletét. A közigazgatási per tehát nem dönthető el érdemben olyan keresetlevél alapján, amelyet a bíróság az alperes részére nem kézbesített, hiszen ezesetben az alperes nem ismerheti meg annak tartalmát, így arra vonatkozó nyilatkozatot sem tehet.
A Kúria kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság azzal, hogy a hiánypótlást követően előterjesztett keresetlevelet a Kormányhivatal részére nem kézbesítette, valamint hogy nem gondoskodott arról, hogy a Kormányhivatal azt megismerhesse és arra nyilatkozhasson, az ügy érdemére kihatóan megsértette a tisztességes bírósági eljárás Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményét, továbbá a Kp. 2. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségét is. Ez olyan lényeges és súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés, amelyre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú eljárás megismétlésének van helye.
A Kúria az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak biztosítania kell, hogy a Kormányhivatal a pontosított keresetlevélre vonatkozóan – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhasson, és csak ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy érdemben döntsön a Kormányhivatal támadott határozatának jogszerűségéről.
Hivatkozott döntés: Kfv.VII.45.145/2025/5.
Szerző: Kárász Marcell
