A korábbiakban is többször foglalkoztunk már azokkal a német jogalkotási törekvésekkel, amelyek a személyiséget támadó online bűncselekmények, a gyermekek online szexuális kizsákmányolása, az online gyűlöletkeltés vagy az intim fotók jogosulatlan készítésével szemben léptek fel. E cikkek itt olvashatók:
A német igazságügyi kormányzat 2026 tavaszán újabb törvényjavaslatot nyújtott be a digitális erőszakkal szembeni polgári jogi és büntetőjogi védelem erősítésére. A javaslat kiindulópontja, hogy a digitális erőszakkal szemben jogi védelem továbbra is hiányos, miközben ezek a kriminális cselekmények Németországban is emberek millióit (60%-ban nőket) érintik. A nyilvántartott esetek száma 2020 óta több mint kétszeresére emelkedett.
A törvényjavaslat a jogérvényesítési intézményrendszert is fejleszti, szabályozást ad egyes polgári peres igényérvényesítésekre (kártérítési és abbahagyásra kötelezés iránti keresetekkel, valamint a felhasználói fiók felfüggesztése iránti keresetekkel), és a digitális erőszakkal szemben büntetőjogi védelmet kívánja kiterjeszteni. Cikkünkben ez utóbbi kérdéssel foglalkozunk. Az előterjesztés szerint meg kell szüntetni a képalapú szexuális visszaélések területén fennálló büntethetőségi hézagokat, és a digitalizált erőszak jelenségkörét összességében egyértelműbben kell megragadni a büntetőjog eszközeivel.
A joghézagok betöltésére három új büntetőtényállást kívánnak a német Btk.-ba (StGB) iktatni.
1) A magánélet intim szférájának képfelvételekkel történő megsértése (StGB 184k. §): A rendelkezés az intim képi anyag jogosulatlan elkészítését és terjesztését kívánja szabályozni, függetlenül az előállítás módjától (valós vagy számítógéppel generált felvétel) és a felvétel helyétől. Ide tartoznak a szexuális tartalmú valós felvételek, az úgynevezett digitális voyeurizmus esetei (például szaunában történt esetek, és a meztelen nemi szervek, mell és fenék fotózásán túl a ruhával fedett intim testrészekről készített felvételek, amennyiben azok felismerhetően szexuális természetűek), a nemi erőszakról készült videók és a bosszúpornó. A korábbi szabályozáshoz képest a módosított tényállás egyértelműsíti, hogy nem csak a meztelen nemi szervek (stb.) felvétele lehet tényállásszerű, továbbá teljesen új tényállási alakzatot tartalmaz a deepfake előállítására is.
E kriminális cselekményi körre a magyar büntetőjogban két bűncselekményi tényállás alkalmazása merülhet fel: a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §) és – extenzív értelmezés megengedése esetén – az ún. objektív szeméremsértés [Btk. 205. § (3) bek.]. Utóbbira még nincs precedens.
2) A személyiségi jogok megtévesztő tartalmakkal történő megsértése (StGB 201b. §): A rendelkezés olyan egyéb, tehát nem szexuális tartalmú deepfake tartalmak jogosulatlan hozzáférhetővé tételét kívánja szabályozni, amelyek alkalmasak arra, hogy a megjelenített személy jó hírnevét jelentősen sértsék. A tudományos, művészi vagy oktatási célú ábrázolások, és a történelem vagy a jelenkor eseményeiről szóló – akár szatirikus, karikaturista – ábrázolások nem tartoznak a tényállás hatály alá.
A magyar szabályozásból a Btk. 226/A-B. §-okban meghatározott, a becsület csorbítására alkalmas hamis kép- vagy hangfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala elnevezésű tényállások állnak ehhez közel. A német büntetőjog ezidáig nem tartalmazott hasonló tényállást.
3) Információs vagy kommunikációs technológia alkalmazásával végzett jogosulatlan megfigyelés (StGB 202e. §): A rendelkezés különösen a GPS-nyomkövetőkkel végzett jogosulatlan megfigyelést kívánja szabályozni.
Fontos, hogy a magyar Btk.-ban nagyon hasonló elnevezés alatt szereplő bűncselekmény, a tiltott adatszerzés (Btk. 424. §) a tartózkodási helyek távoli megfigyelését és a sértett mozgásának a listázását nem minden lehetséges formájában fogja át. A hiányzó körben csak a személyes adattal visszaélés generális tényállása jöhet szóba (Btk. 219. §).
A törvényjavaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. A jogalkotási anyagai elérhető itt: https://www.bmjv.de/SharedDocs/Gesetzgebungsverfahren/DE/2026_Gesetz_gegen_digitale_Gewalt.html
Szerző: Szomora Zsolt
