(2020. december)
Az MTA JTI Jogtudományi Alapkutatások sorozatában megjelenő Orbán Endre könyv a szerző 2019-es doktori értekezésének témáját dolgozza fel, figyelemmel a 2020-as év olyan mérföldköveire is, mint a német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP döntése.
A kötet az európai közjog és alkotmányjog egyik legérdekesebb, legvitatottabb és legkurrensebb fogalmával ismerteti meg a szakmai olvasóközönséget. Az alkotmányos identitás fogalmának tagállami és európai uniós dimenzióját bemutatva, az EUB esetjogának konzekvens és szisztematikus elemzésén keresztül mutatja be az EUB ítéleteinek elvi magját képező főtanácsnoki indítványok tartalma alapján az alkotmányos identitás fogalmának lehetséges uniós értelmezéseit és keres választ a kérdésre, hogy az alkotmányos identitás meghatározását illetően, kit illet a végső döntés joga: a tagállamokat vagy az Uniót.
A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe vonatkozásában nagyon találó a kötet zárógondolata, miszerint e bíróságok „nem hivatkozhatnak a tagállami alkotmányos identitás elemeire alkotmányjogilag releváns indokolás nélkül, mivel a csupán kinyilatkoztatásszerű utalások ellehetetlenítik a bírói párbeszédet, ami egyúttal az együttműködő alkotmányosság paradigmájának felszámolásával fenyeget.” (Orbán, 2020, 179.) Az európai integráció jelen fázisában viszont a bírói párbeszéd a felmerülő konfliktusok megoldásának egyik legfontosabb és leghatékonyabb fegyvere.
Szerző: Sulyok Márton
Kép forrása: tkjti
A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben