Az osztrák hatóságok pénzbírságot szabtak ki egy magyar gépjármű üzembentartójával szemben azért, mert egy osztrák területen elkövetett közúti szabálysértés kapcsán nem válaszolt a hatóság azon kérdésére, hogy ki vezette a gépjárművet. Az osztrák hatóságok a pénzbüntetést kiszabó határozatot továbbították a Zalaegerszegi Járásbíróságnak abból a célból, hogy azt a pénzbüntetések kölcsönös elismeréséről szóló kerethatározat értelmében hajtsák végre. Az osztrák hatóság a szankciót kiszabó határozatában a közúti közlekedés szabályainak sérelmét állapította meg, míg a magyar bíróság szerint a gépjármű üzembentartójának mulasztása egy hatósági felszólítással kapcsolatos engedetlenség és nem közúti szabálysértés. Erre tekintettel a Zalaegerszegi Járásbíróság előzetes döntéshozatalt kért az Európai Unió Bíróságától, hogy a kerethatározat lehetővé teszi-e számára az osztrák hatóságok által alkalmazott minősítés megkérdőjelezését és emiatt a határozat végrehajtásának megtagadását.
A Bíróság ítéletében emlékeztetett arra, hogy a kölcsönös elismerés elve a kerethatározat gerincét képezi és csak szűk körben van lehetőség a végrehajtás megtagadására. A kerethatározatban szereplő megtagadási okokat megszorítóan kell értelmezni, tehát csak abban az esetben tagadható meg a végrehajtás, amelyeket kifejezetten felsorol a kerethatározat. Ráadásul a kerethatározat pontosan meghatározza azokat a jogsértéseket, amelyek esetében kötelező a határozatok elismerése a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül – és ezek közé tartoznak a „közúti közlekedés szabályait sértő magatartások”. Ebben az esetben elegendő, ha a cselekmény a kibocsátó államban büntetendő és a büntetés alapját pusztán az képezi, hogy a kibocsátó állam joga azt hogyan határozza meg.
A Bíróság ebből vezette le, hogy a végrehajtó állam hatóságát főszabály szerint köti a kibocsátó állam hatósága általi értékelése, jogi minősítése az adott cselekménynek, különösen azon kérdés tekintetében, hogy a jogsértés melyik jogsértési kategóriába tartozik a kerethatározat tekintetében. Ezen feltételek mentén a magyar bíróság nem tagadhatja meg az osztrák hatóságok által kiállított, szankciót meghatározó határozat elismerését és végrehajtását.
Az ügy részleteiről – más érdekes ügyek mellett – a Magyar Jogász Egylet „Egyenesen Luxembourgból” Podcastjában beszélt dr. Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának sajtóreferense. Az epizód meghallgatható itt:
Forrás: A C-136/20. sz., LU-ügy (Közúti közlekedés keretében kiszabott pénzbüntetések behajtása)
Szerző: Szalai Anikó
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel egyenértékű, ha legalább negyven év eltelte szükséges a feltételes szabadságra bocsátáshoz