A 3325/2024. (VII. 29.) AB határozat a közügyek vitájához kapcsolt tényalapú értékítélet büntethetőségét vizsgálja
Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az AlkotmánybíróságTovább
A 3325/2024. (VII. 29.) AB határozat a közügyek vitájához kapcsolt tényalapú értékítélet büntethetőségét vizsgálja
Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az AlkotmánybíróságTovább
3222/2024. (VI. 25.) AB határozat a másodfokú nyilvános ülés tartására irányuló kérelem indokolás nélküli nem teljesítését minősítette alkotmányellenesnek
Az Alkotmánybíróság teljes ülése 3236/2023. (VI. 2.) AB végzésében visszautasította azt az alkotmányjogi panaszt, amely egyesületi tagsági jogviszony megszüntetésének alaptörvény-ellenessége miatt fordult a Testülethez. Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9
Az egyesületi tag tagsági jogviszonyának megszüntetése nem alkotmányossági kérdésTovább
Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.
Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosításaTovább
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.
Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdések vizsgálatával alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szekszárdi Törvényszék és a Paksi Járásbíróság kapcsolattartás végrehajtása tárgyában a veszélyhelyzetre és a járványügyi védekezésre is tekintettel meghozott 12.Pkf.20.301/2020/3. számú és 5.Pk.50.023/2020. számú végzéseit.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.
Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97