Az Európai Bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseket illetően semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó, tisztességtelennek tekintett kikötést, és arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy e kikötést a nemzeti jog olyan rendelkezésével váltsák fel, amely hivatalos árfolyam alkalmazását írja elő. Nem ellentétes a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével az sem, ha ennek során a nemzeti bíróság nem adhat helyt az érintett fogyasztó azon kérelmének, amely a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének a megállapítására irányul, feltéve, hogy ha az eljáró bíróság meg tudja állapítani, hogy a nemzeti jogszabályban előírt intézkedések megtétele valóban lehetővé teszi azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben az érintett fogyasztó e tisztességtelen kikötés hiányában lett volna. Ennek során a jogszabály által a fogyasztó részére történő kötelező reparációra is figyelemmel kell lenni. Mindezek alapján nem ütközik az uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 3. § (1) és (2) bekezdése.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése
A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezéseTovább
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről
A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesülésérőlTovább
A sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás iránt perelhető sajtószervnek
Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ugyanakkor a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet.
Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel
Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját: ha a képviselő a képviselet kereteit nem lépi túl, akkor magatartása nem valósít meg személyiségi jogsértést, illetve személyiségi jogsértés nem róható a terhére.
A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság
A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.
A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt
Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be.
Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.
Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés
A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.
Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.
A kényszertörlési eljárás új szabályai
A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák.
Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.